Cement, olaj, lidércek

Kísérteties hasonlóságot mutat több privatizációs ügylet – így utólag. Most éppen a cementipar háza táján akadnak gondok: kiderült, hogy 1990 óta két, egymással szövetségben álló cég szerezte meg a hazai cementipar teljes egészét, így monopolhelyzetbe kerültek a magyar piacon. Ezután a környező országokban terjeszkedtek, s most minden jel arra mutat: a Holderbank és a Heidelberger azért zárja be bélapátfalvai cementgyárát, hogy a szomszédból olcsóbb energiából és munkaerővel előállított cementet importáljon Magyarországra, s aztán itt eladja ugyanolyan árért, de magasabb profitmutatóval, mint az itthon gyártottat.Azt ugye senki nem hiszi el, hogy most, amikor a Széchenyi-terv programjai nyomán a rendszerváltozás óta nem tapasztalt fellendülés elé néz a hazai építőipar, a csőd réme fenyegetné a hazai cementgyártókat. Már csak azért sem kerülhetnek vészhelyzetbe, mert mindössze ketten léteznek a hazai piacon, s a jelek szerint egészen jól megférnek egymás társaságában: Európában már többször rajtakapták őket, amint közös fellépésükkel súlyosan megsértették a versenyszabályokat. A hírek szerint Portugáliában egyenesen a kormány akadályozta meg e két díszcégnek, hogy tulajdont szerezzen az országhatáron belül. (Lám, Európa mégiscsak ismeri a piacvédelmet. Bővebben erről a Financial Times keddi számában lehet olvasni, ahol hírül adják, hogy az unióban azt tervezik: megakadályozzák a külföldi tulajdonszerzést a stratégiai cégekben.)Vajon miért nem akadályozta meg a Gazdasági Versenyhivatal anno 1990-ben, 1994-ben e két cég nyakló nélküli tulajdonszerzését? Költői kérdés, költői a válasz: azért, amiért a növényolajipar egészét is egyetlen tulajdonos kezére engedte, amiért a mosószergyártó ipart engedte, amiért a cukoripart engedte... S így szépen sorban, lépésről lépésre, amíg eljutunk a söriparig, a dohányiparig, a malomiparig, a raktározási szektorig, az energiaszektorig, s nem utolsósorban a kommunális, azaz a közműrendszerek egészéhez.Biztató jel, hogy ma az Országgyűlés gazdasági bizottsága is foglalkozik ezzel a két céggel, mi több, arról döntenek, hogy kezdeményezzék-e a magyar cementipar privatizációjának teljes felülvizsgálatát. Nagy nehezen a versenyhivatal is elszánta magát a vizsgálódásra, ígéretük szerint egy-két hónapon belül meg is születik a nyomozásnak megfelelő határozat, amely ha kedvezőtlen lesz a cégekre nézve (most borítékolom), azon nyomban megtámadják a bíróságon.Hasonló perekre van már precedens. A növényolajipar privatizációjának nyomán indított – polgári peres – eljárás lassan tíz éve tart, az összes fokot megjárta már, a különféle bíróságok különféle döntéseket hoznak, amelyeket a felek megfellebbeznek, a bírák újratárgyalnak, a vesztesek fellebbeznek, s da capo: kezdődik minden elölről, míg el nem felejtjük végleg, hogy valamikor, igen régen némi vagyona is volt ennek az országnak.