Egy lépéssel közelebb Latin-Amerikához

Szeretnénk Magyarország politikai kapcsolatait elmélyíteni a kontinensen, ennek jegyében külképviseleti rendszerünk bővítését tervezzük – fejtette ki lapunknak Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki nemrég tért haza dél-amerikai körútjáról.Úgy tűnik, Magyarország erőteljesebben érdeklődik a latin-amerikai térség iránt. Mi indokolja – a gazdasági érdekeken túlmutatva – ezt a kitüntetett figyelmet?– A dél-amerikai kontinens és a közép-európai régió értékrendszerében közös vonás, hogy mindkét térség keresztény kulturális alapokon nyugszik. Hasonlóak az utóbbi évtized történései is: a kilencvenes években mélyre ható politikai változások történtek, megkezdődött az elmozdulás a demokratikus alapok megteremtése felé. A különbség csak abban nyilvánul meg, hogy Dél-Amerikában tekintélyelvű, jobboldali diktatúrák, míg térségünkben autokratikus baloldali rendszerek uralkodtak, tehát máshonnan érkezünk, de reményeink szerint egy irányba tartunk. Az euro- atlanti integráció előrehaladása mellett mind nagyobb figyelmet kell fordítanunk az Európán kívüli térségekkel való kapcsolataink fejlesztésére is.– Nehezítheti a kapcsolatok élénkítését, hogy a magyar állam nemrég több nagykövetséget bezárt e térségben.– A polgári kormány elhibázottnak tartja a 90-es évek közepén hozott döntést, amely radikálisan leépítette latin-amerikai képviseleteink számát. Nagyra értékeljük, hogy partnereink fenntartották budapesti diplomáciai jelenlétüket. Bejelentettük caracasi és limai nagykövetségünk idei újranyitásának szándékát.– Milyen regionális együttműködésekkel vehetjük föl a kapcsolatot?– Fejleszteni kívánjuk gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkat a Mercosurral és az Andok Közösséggel. A dél-amerikai integrációs kezdeményezések nemcsak vámuniós és szabadkereskedelmi övezet jellegűek, de politikai integrációs törekvést is rejtenek magukban. Figyelemre méltó, hogy az EU és a Mercosur fölvette egymással a kapcsolatot, ügyelni kell, hogy ne kerüljünk lépéshátrányba e térségben. Gazdasági kapcsolataink fejlesztésében jelentős vállalatok és az Eximbank is érdekelt.– Találkozott a latin-amerikai magyar közösségekkel is. Volt-e valamilyen üzenete ezeknek a beszélgetéseknek?– Valamennyi helyszínen bensőséges és tartalmas találkozó jött létre a magyarokkal, ami megerősítette hitünket a nekik nyújtott kormányzati támogatások szükségességében. Sao Paulóban jelentős magyar közösség él – a magyar kolónia lélekszáma Brazíliában eléri a 80–100 ezer főt. Argentínában 70 ezer, míg Venezuelában egy igen aktív, tízezres lélekszámú magyar közösségről tudunk. Chilei látogatásom alatt az ott élő magyaroknak elmondtam: Magyarország abban a helyzetben van, hogy fel tudja vállalni a nyugati magyar kolóniák megerősítését. Egyrészt tartozunk ezzel, mert Magyarország függetlenségének elnyerésében jelentős szerepe volt a nyugati emigrációnak, másrészt fontos összekötő szerepük lehet. Ezért lényeges a közösségek identitásának fejlesztése, a velük való párbeszéd. A miniszterelnök a Nyugati Magyar Tanács, azaz egyfajta tanácsadó testület létrehozását tervezi. E testületet „becsatornáznák” a HTMH-ba, a kormányzat felmérné a nyugati magyarok igényeit, a lehetőségeket. Az Illyés Közalapítvány is tervezi nyugati magyar célokat szolgáló alap létrehozását: ez magyarországi tanulást, ösztöndíjakat jelentene, anyanyelvű pedagógusok, lelkipásztorok kiküldését, oktatási segédeszközök eljuttatását.– Brazília és Argentína játssza a legfontosabb szerepet a térségben. Körvonalazódnak-e újabb lehetőségek a látogatását követően?– Brazíliát a legfontosabb latin-amerikai partnerünknek tekintjük, térségbeli kivitelünk 40 százaléka irányul oda – az ország egyúttal a Mercosurban is meghatározó szerepet tölt be, amire térségbeli kapcsolataink alakításában építeni kívánunk. Együttműködésünket abból a szempontból is hasznosnak tartjuk, hogy az EU–Mercosur szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytat, a létrejövő megállapodásnak az EU tagjaként mi is részesei leszünk. A hazánk és Brazília által már aláírt, de a brazil törvényhozás ratifikációját váró vízummentességi egyezménytől a kétoldalú turizmus, illetve a gazdasági kapcsolataink további fejlődését reméljük. Argentínában a külügyminiszterrel, a külügyminisztérium külpolitikai államtitkárával folytatott tárgyalásainkon a fő téma a politikai kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének lehetőségei voltak.– Chile és Venezuela is szerepeltek utazásának állomásai között. Milyen eredményekről tud beszámolni?– Chile sajátos szerepet tölt be a latin-amerikai és az ázsiai–csendes-óceáni térség között, ami külpolitikánk és külgazdasági törekvéseink szempontjából számunkra is fontos: a két, gazdaságilag határozottan fejlődő térség közötti „híd” egyúttal a Mercosurnak is társult tagja. Santiagói nagykövetségünkön találkoztunk a chilei magyarok képviselőivel. Szánthó Györgynek, a Chilei Magyar Kulturális Egyesület elnökének címerrel díszített magyar zászlót nyújtottunk át. Venezuelával kapcsolatban kiemelném, hogy az ország gazdaságára pozitív hatással van a kőolajárak szintje. A kormány átfogó infrastrukturális terveket kíván megvalósítani, amelyekben a magyar vállalatok részvételére is számít.