Esélyt hagy a globalizmus

Ahogy a lyoni takácsok is hiába törték össze szövőgépeiket, úgy a mai kis nemzetek harca is hiábavaló a globalizmus ellen. Okosabb tehát megnézni: a világméretűvé tágult piacok milyen előnyöket rejtegetnek a magyar vállalkozóknak? Egybehangzón ajánlotta ezt Dávid Ibolya igazságügyi miniszter és Kupa Mihály országgyűlési képviselő a hét végén. Az előbbi Nemzeti politika és nemzeti vállalkozások, utóbbi a Magyar vállalkozók a globalizmus torkában címmel tartott előadást a Pesti Vigadóban, ahol az MDF és a Vállalkozók Pártja közös fórumán mintegy kétszáz érdeklődő jelent meg.Finnország, Írország, Hollandia példája is igazolja, hogy az Európai Unió közös piacán nem csupán jelen lehetnek, de gyors ütemben erősödhetnek is a kis nemzetek termelői. Igaz, ehhez több szerencsés körülmény együttes jelenléte szükséges, amelyeknek egy része Magyarországon még hiányzik, ám ezek viszonylag gyorsan megteremthetők. Annál inkább is, mert a fölzárkózás első sikeres lépésein már túl vagyunk, és a kormányzat legújabb döntései minden bizonnyal gyorsítani fogják ezt a folyamatot.Az utóbbi tíz év során kialakult a már korszerűnek mondható gazdasági szerkezet – vélte Dávid Ibolya. A versenyképességet Kupa Mihály is igazoltnak látta azon tény tükrében, hogy a legfejlettebb nyugat-európai országokkal folytatott árucserében máris többletünk van. Sajnos ennek a sikernek van egy igen súlyos szépséghibája. Nevezetesen, hogy a Magyarországról kiszállított termékek zömét nálunk megtelepedett multinacionális üzemek állították elő, a magyar beszállítók egyelőre csekély közreműködése mellett.Hogyan lehetne erősíteni a magyar vállalkozók helyzetét?Mindkét előadó első helyre tette a tőkeerő növelését, azaz a hitelekhez, az állami támogatásokhoz jutás megkönnyítését. Ezt szolgálja a most induló Széchenyi-terv, amely több mint 30 milliárd forintot szán a kis- és közepes méretű magyar vállalkozások erősítésére.A fölszólalók – közöttük László Jenő, a Kis- és Középvállalkozók Polgári Egyletének elnöke – nyilvánvalóvá tették: a mégoly jelentős összegű támogatások is csak úgy érhetik el céljukat, ha gyorsan eljutnak azokhoz, akiknek szükségük van rá. Az utóbbi években ugyanis számos példa volt arra, hogy amikorra képessé tette magát egy-egy magyar cég a multikkal való együttműködésre, addigra az technológiát váltott, és az adott fejlesztési céllal fölvett hitel így csődbe vitte a vállalkozót.