Hazai munkavállalók külföldön

Nem nagyon lehet a külföldön munkát vállalók számában lemérni a németországi IT-álláspiac megnyitásának hatását – állítják a hazai munkaközvetítők. A külföldön állást kereső magyarok mindenesetre a földrajzi közelség miatt a német nyelvterületen vállalnak szívesebben munkát. A munkapiac változásával a munkaközvetítés is fejlődik, és a változások a nyomtatott sajtót érinthetik negatívan.Munkapiaci szakértők szerint azért is nehéz számszerűsíteni a külföldön informatikai munkát vállalók számát, mert gyakran egy magyar céghez felvett embereket is kiküld a cég külföldre projektekben való részvételre, és az is sokszor előfordul, hogy egy alkalmazott Magyarországon dolgozik egy külföldi cég projektjein. Az informatikai területen munkát vállalók száma növekszik – mondta Kalmár Erika, az Antal International tanácsadója –, ez viszont nemcsak a megkönnyített munkavállalási engedélyeknek köszönhető, hanem az informatikai szektor általános bővülésének is. Kalmár Erika tapasztalatai szerint Magyarország után Németországban helyezkednek el a leggyakrabban magyar informatikusok, valamint egyre nagyobb számban találnak állást a skandináv országokban is.A külföldön munkát vállalók várhatóan a német nyelvterületet részesítik előnyben az álláskereséskor – mondta lapunknak Rebrus Csaba, a Human Line Kft. és az álláshirdetések piacán jelentős részesedéssel bíró Táltos Reklám Kft. tulajdonosa. A magyar munkavállalók ugyanis családközpontúbbak, mint a holland vagy az amerikai alkalmazottak. Ezért olyan munkahelyet keresnek, ahonnét legalább hét végén hazalátogathatnak, és különösebb költség nélkül egy nap alatt hazaérnek. Ezért vonzóbbak a Magyarországhoz ezer kilométernél közelebb eső állások. Ráadásul a külföldi munkavállalók nagy része olyan fiatal, akinek itthon élnek a szülei. Rebrus Csaba viszont maga is kíváncsi arra, hányan fognak Magyarországról munkát vállalni más kelet-közép-európai országban. Csehországban például jóval magasabb az átlagkereset, mint hazánkban.A magyar munkaerőpiacon ma már ritka az, hogy egy cég egy szerény beosztást millió forintos költséggel, fél oldalon hirdessen meg a nyomtatott sajtóban. Az állások többségét apróhirdetések vagy a vállalat kapujára kifüggesztett tájékoztatók alapján töltik be. Hogy egy-egy nagyobb cég valamelyik nyomtatott lapban is hirdet, az presztízsszempontokkal is magyarázható – véli Rebrus Csaba. Egy álláshirdetésben ugyanis a vállalat reklámozhatja is önmagát. A megbízásra felső vezetőket kereső fejvadász cégek is – a hirdetések mellett – egyre gyakrabban az egyetemeken keresik megbízóik számára az alkalmas személyeket. Itthon is egyre nagyobb szerepük van az internetes szolgáltatásoknak, amelyek segítségével napokra lerövidíthető a korábban több hónapos állásközvetítési folyamat. A világhálón hirdetés ráadásul általában olcsóbb is, mint egy nyomtatott lapban, és az internetes megjelenésnek terjedelmi korlátai sincsenek. Egy jelentősebb állásközvetítő weblap látogatóinak száma nemritkán eléri az ezret is naponta. Ez több, mint azoknak a száma, akik egy nyomtatott lapot állást keresve vesznek a kezükbe.Az internet használói ugyanakkor nagyrészt felsőfokú végzettségű, jól kereső fiatalok, akiknek a kiválasztásához a legtöbbször igénybe veszik az állásközvetítőket. Nekik szólnak a nyomtatott újságok nagy álláshirdetései is. Emiatt a papíralapú médiumok a munkaerőpiac fejlődésének vesztesei lehetnek, és még azokat a lapokat is érzékenyen fogja érinteni ez a folyamat, amelyekben a hírnév fenntartása céljából továbbra is hirdet néhány nagyobb cég.