Hazatérnének a görög KFOR-katonák

Régóta ismertek a gyengített uránium kigőzölgésének veszélyei. A francia hadsereg már 1986-tól vizsgálódott ebben a kérdésben. Ennek dacára az érintett hadvezetőségek sem az 1991-es Öböl-háború, sem az 1999-es balkáni hadműveletek során nem találták szükségesnek, hogy védelemben részesítsék ellene katonáikat – írta hétvégi számában a Le Monde. A mértékadó francia napilap a francia hadsereg egyik szakkiadványában 1995-ben megjelent cikkre hivatkozik, amely arról számolt be, hogy a gyengített uránium hatásainak elemzése már 1986-ban megkezdődött, s az első kísérleti lőgyakorlatok 1987 novemberében történtek a Lot megyei Gramat kutatóközpontban.„Felettébb valószínűtlen”, mondhatni lehetetlen, hogy összefüggés lenne a szegényített uránium felhasználása és a Balkán-szindróma között – erre a következtetésre jutott a belga Szövetségi Sugárzásvédelmi Hivatal szombaton nyilvánosságra hozott elemzésében. A viták kereszttüzében lévő problémáról Belgiumban közzétett első hivatalos állásfoglalás – amelyet a La Libre Belgique ismertetett – volt belga békefenntartók körében végzett, eddig nyilvánosságra nem hozott elemzések eredménye.Az urántartalmú lövedékek feltételezett kockázatai miatt a koszovói Urosevacon állomásozó 1500 görög KFOR-katona közül 140 kérvényezte, hogy vezényeljék haza – közölték szombaton Athénban. Akisz Cohacopulosz görög védelmi miniszter pénteken tett látogatást az urosevaci alakulatnál, és a katonák ekkor kérték, hogy visszatérhessenek hazájukba.