Huszonötmilliárd a Reorgnak

Huszonötmilliárd forintot utal át a napokban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Postabank rossz követeléseinek értékesítésére létrehozott Reorg Apport Rt.-nek – döntötte el tegnapi ülésén az ÁPV igazgatósága. Az állami tulajdonú Reorg Apport 1998 végén 41,5 milliárd forintért állami garancia mellett vette át a több mint százmilliárd forint névértékű követeléscsomagot és befektetésportfóliót a Postabanktól. A kétes portfólió azonban még 41,5 milliárdot sem ér, ezért kellett az ÁPV-nek a vállalt állami garancia miatt újabb 25 milliárd forintot fizetnie. Eközben az Állami Számvevőszék a Reorg Apport kétéves vagyonkezelői tevékenységének ellenőrzését végzi. A vizsgálati jelentés várhatóan április végére készül el.Az ÁPV Rt. a Reorg Apport részére az általa kibocsátott kötvény tőke- és kamattörlesztési kötelezettségének rendezésére a 25 milliárd forintot oly módon nyújtja, hogy ötmilliárd forint kamatmentes kölcsönt ad a cégnek, hétmilliárd forint erejéig fedezi a Reorg Apport múlt évi veszteségeit, a fennmaradó tizenhárommilliárd forintot pedig vissza nem térítendő támogatásként adja – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Kerényi Éva, az ÁPV ügyvezető igazgatóhelyettese.A Reorg Apport 1998. december végén kibocsátott 41,5 milliárd forint értékű kötvénye január 25-én jár le. Eddig az időpontig kell a kötvényt állami garanciával lejegyző Postabanknak kifizetnie a 41,5 milliárd forintot, valamint a kötvény több mint tízmilliárd forintnyi kamatát. A Reorg Apport az 1999. évre járó 6,2 milliárd forint kamatát korábban törlesztette, a 2000. évre járó 4,2 milliárd forinttal azonban még adós. Az 1999. évben a követelésértékesítésből befolyó pénz öszszességében nem fedezte még a kamatkötelezettséget és a cég működési költségét sem.A Reorg Apport által 1999-ben készíttetett szakértői jelentés szerint a Reorg által átvett kétes csomag még annyit sem ért, mint amennyire korábban a Postabank szakértői becsülték. Az auditor jelentése a nyilvánosság előtt azonban titokban maradt, ám az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t meggyőzhette, hiszen a Reorg Apport 1999. évi veszteségei miatt 4,5 milliárd forint támogatást kapott az ÁPV-től, és már akkor szóba került egy több mint tízmilliárd forintos állami segítségnyújtás terve. A Reorg Apport a Magyar Hírlap információi alapján tavaly 21 milliárd forint bevételt ért el, januárban még két-három milliárd forint bevételre számítanak. Az eddig befizetett 6,2 milliárd kamatot is figyelembe véve összesen 25-26 milliárd forintot tud állami segítség nélkül kifizetni a lejárt kötvények után (figyelembe véve a korábban nyújtott 4,5 milliárd forint ÁPV-apanázst, és figyelmen kívül hagyva a Reorg Apport-bevételből finanszírozott működési költségeit). Mindezek figyelembevételével az állami garancia miatt a kamatokkal együtt 52 milliárdos Reorg Apport-kötelezettség miatt a már kifizetett 4,5 milliárdon túl még 25 milliárd forint erejéig kellett jótállnia.A Reorg Apport tevékenységét információink szerint a cég felügyelőbizottságán kívül és a folyamatosan vizsgálódó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal mellett az átfogó vizsgálatot novemberben megkezdő ÁSZ előtt más nem ellenőrizte. Elvileg az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának lett volna módja a tulajdonában lévő Reorg Rt.-n keresztül folyamatos ellenőrzést végezni a Reorg Rt. által alapított Reorg Apportnál, ám néhány erőtlen kezdeményezés után az állami vagyonkezelő szervezet ellenzéki pártok delegálta felügyelőbizottsági tagjai feladták vizsgálódási törekvéseiket.A parlamenti ellenzék vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ám ehhez nem sikerült megszerezniük a kellő számú szavazatot. Ezért előzi meg komoly várakozás a Reorg által kötött ügyletek több mint 60 százalékát ellenőrző ÁSZ vizsgálati jelentését. Az Állami Számvevőszék már három hónappal ezelőtt megkezdte a cégnél az ellenőrzést – tudtuk meg Kemény Emiltől, az ÁSZ igazgatóhelyettesétől. Ennek során minden adásvételi szerződés ellenőrzése kiterjed a követelések és befektetések értékesítésének körülményeire is. Kiemelten vizsgálják, hogy a Reorg Apport betartotta-e a nyilvános értékesítés követelményeit. Azokat az ügyeket, amelyekben az ÁSZ vizsgálatával párhuzamosan rendőri nyomozás is folyik, a számvevők nem ellenőrzik. Ezek jelentős részét az ÁSZ korábban, a Postabank vizsgálatával kapcsolatban kormányfelkérésre megvizsgálta, és számos ügyben éppen az ÁSZ tette meg a büntetőfeljelentést. Kérdésünkre Kemény hozzáfűzte: nincs információjuk arról, hogy a rendőrség hol tart a Postabank-ügyek nyomozásaiban.Az ÁSZ igazgatóhelyettese elmondta: ellenőrzik a Reorg Apport által kötött peren kívüli megállapodásokat is. Tehát az ÁSZ a szerződések 60 százalékát górcső alá veszi, ám a nyilvánosságra kerülő végső jelentés elkészítésénél szem előtt tartják az üzleti és banktitok védelmére vonatkozó törvényi kötelezettségüket. Ezért a nyilvánosság előtt továbbra is rejtve marad az, hogy ki, mennyiért, a névérték hány százalékáért vásárolhatott a kétes postabankos követelésekből, mint ahogy az is, ki milyen feltételek mellett, milyen összegű hitelhez jutott a Princz Gábor vezette Postabanktól.Az ÁSZ a Reorg Apport tevékenységének a szabályszerűségét tudja ellenőrizni – fűzte hozzá Kemény Emil, ugyanis a volt postabankos követelések és befektetések értékét végső soron a piac határozza meg. Mindazonáltal az már most látható, hogy a központi költségvetés nemhogy túlkonszolidálta volna a bankot, hanem a Reorg Apportnál lévő befektetések eddigi vizsgálata alapján várhatóan még többe kerül az államnak a Postabank, mint amennyire 1998 végén azt a szakértők becsülték. Kemény Emil elmondta azt is, hogy a végső mérleget megvonni ma még nem lehet, hiszen jelenleg még több olyan bírósági eljárás folyik, mint például a spanyol ingatlanbefektetési ügy. Ezek kimenetele nagymértékben befolyásolhatja majd a Reorg Apportnak átadott követelések megtérülését.