Kamatmentes hitel Angyalföldön

Megnőtt a társasházak érdeklődése a kerület által biztosított felújítási hitelre a főváros XIII. kerületében, míg a főváros által biztosított támogatás iránt gyér volt az érdeklődés Angyalföldön. A kerület az önkormányzati bérlakások elidegenítése után járó bevételek követelését eladta az OTP-nek, ebből a tulajdonosoknak azonban nem származhat kára.Ötvenmillió forint hitelre pályázhatnak idén az angyalföldi társasházak – tájékoztatta lapunkat Gellért Lajos, a polgármesteri hivatal sajtóreferense, aki hozzátette: mióta öt évvel ezelőtt bevezették a kamatmentes hitelt, a kerület több mint kilencszáz társasháza közül közel nyolcvan vette hasznát az önkormányzati segítségnek. Az első évben négy, tavaly már huszonöt közösség pályázott sikerrel. Az első években ötvenszázalékos önrészt írt elő a testület, ezen 1997-ben könnyített, mértékét harminc százalékra csökkentették, s a pénz felhasználhatóságának körét is bővítették.A tavalyi ötvenmillió forintos keret mellé az önkormányzat plusz húszmillió forintot adott, amelynek felhasználása folyamatos. Gellért elmondta, hogy a múlt évben a kerület mindössze nyolc társasháza kért támogatást a fővárostól, ahol önrész nélkül is lehetett pályázni. Az érdeklődés ez esetben alacsonynak nevezhető, amit a sajtóreferens a pályázat meghirdetésének ideje és a jelentkezési határidő közötti rövid időszakkal magyarázott. A kerületi pályázatok esetében a kedvezőbb feltételek miatt megnőtt a pályázatot benyújtó társasházak száma. Az egységesen hárommillió forintos maximalizált hitel megszűnt, helyette a sávos rendszer lépett életbe, ami az épületben lévő lakások számát veszi alapul. A múlt évben a kedvezményes hitelt kiterjesztették a szövetkezeti házakra is, míg az önrész mértékét ismét ötven százalékra emelték. Érdekes viszont, hogy egyetlen szövetkezeti ház sem adott be pályázatot, aminek Gellért szerint az a magyarázata, hogy ez a lehetőség még nem tudatosult a tulajdonosokban.Gellért a elmúlt évek tapasztalatai alapján ismertette, hogy a társasházak a hitelt 43 százalékban tető, kémény és esővíz-elvezető rendszer, 21 százalékban a homlokzat, 14 százalékban a gépészeti berendezések, 4 százalékban a felvonók felújítására, nyolc százalékban a szerkezet megerősítésére, 2 százalékban kazántelepítésre, 3 százalékban függőfolyosó, 5 százalékban tetőterasz megerősítésére vették fel. Gellért sajnálatosnak nevezte, hogy a vízórák felszerelésére egy társasház sem igényelt hitelt, viszont kiemelte, hogy a jelentős mértékben felvett homlokzatfelújítási kamatmentes hitel nagyban segítette Újlipótváros arculatának megváltozását. Továbbra is nehézséget jelent azonban, hogy a hitel folyósítása előtt mindegyik tulajdonosnak hozzá kell járulnia a jelzálog bejegyzéséhez. Ez rendkívül munkaigényes és aprólékos munkát igényel, több esetben akár egy tulajdonos is megvétózhatja a közösség akaratát, s emiatt a ház lecsúszhat a pályázatról.Lapunk szerkesztőségében több olvasó is jelezte aggályát, miszerint a XIII. kerület vezetése az önkormányzati lakások vételárával kapcsolatos követelését eladta az OTP-nek. A felvetésre reagálva Borszéki Gyula alpolgármester elmondta: az 1994 előtt megkötött szerződések esetében igaz a hír, valóban eladták a követeléseket, de abból nem származhat kára a vevőknek. Több ajánlattevő is akadt, aki az önkormányzat szempontjából kedvező vételi ajánlatot tett a kinnlevőségek megvásárlására, a képviselő-testület azonban az OTP-t választotta partnerének. Úgy gondolták, a legnagyobb bank neve és tevékenysége garancia a tisztességes és profi szolgáltatáshoz. Az ősszel megkötött szerződés értelmében az önkormányzat kikötötte és a bank vállalta, hogy a vevőknek semmilyen más, vagy újabb feltételt nem állít, mint amit az önkormányzat támasztott, s továbbra is három százalék kamat terheli a hosszú lejáratú hitelt. A kerületben 1994-ig az eladó ingatlanok közel felét azonnal megvették a bérlők, míg időközben hatezer lakást egy összegben, készpénzzel fizettek ki. Jelen esetben a fennmaradó négyezer lakóingatlan után járó követelést adták el a banknak. Az alpolgármester hangsúlyozta: a tíz év alatt eladott egykori önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos adminisztratív munka és az egyéb járulékos költségek meghaladták a havi 15 millió forintot, így ebből a szempontból is jó üzletet kötöttek.A megközelítőleg egymilliárdos kinnlevőséget a hitelintézet 430 millió forintért vásárolta meg. Ezt az összeget az önkormányzat újabb lakások építésére és egyéb más beruházásokra, fejlesztésekre fordítja. A bank pedig megközelítőleg 43 százalékért jutott a száz százalékhoz, s szolgáltatásával akár újabb ügyfeleket is szerezhet. A bérlők 1994-ig alanyi jogon, 35 éves futamidővel, és az akkori forgalmi érték 15, 30, vagy 50 százalékáért vehették meg az addig bérelt lakóingatlant. Így lehetséges az, hogy például egy 1993-ban megvásárolt Pannónia utcai lakás teljes vételáráért ma egy négyzetméterhez lehet hozzájutni.