Kórházi eset

Szociális alkotmányt és ingyenes egészségügyi ellátást követelt Thürmer Gyula munkáspárti vezér a hét valamelyik hétfőjén a budapesti Szent István Kórház előtt. Ha én vagyok az inspekciós orvos, valószínűleg beviszem meghőmérőzni, mert a heveny demagógia könynyen rámegy a vándorvesére, esetleg mozágsszervi panaszokat okoz. De nem én voltam az ügyeletes, aki meg ott volt, csak állt és hallgatta a háromhatvanas szöveget.Thürmer pártvezető még mindig hátulgombolós kisdobosnak nézi a magyar lakosságot, aki szomjazza a kapitális marhaságokat, és lózungokat gyűjt a szeminárium után.Szociális alkotmányt?Olyan Kádár-félét? Ha három ember beszélget az utcasarkon, már beviszik valamennyit csoportosulásért? Aki meg fegyvert fog a szabadságért, annak bitón a helye?Ingyenes egészségügyi ellátást?Könnybe ne lábadjunk a thürmeri humanizmuson, mert attól meg kötőhártya-gyulladást lehet kapni. Ingyen a gyógyszert, a kenyeret, meg a pilótakekszet! Vesszenek a gazdagok! Le a piszok kormánnyal!Ha majd évek múltán fűzve és kötve megjelennek Thürmer Gyula beszédei, a mostani egész biztosan ott lesz közöttük, mert a veretes szavalatoknak nyomtatásban a helyük.Évekkel ezelőtt, valamelyik március huszonegyedikén személyesen hallgattam Thürmer vezető útmutatásait a jövőre nézve. Arról volt szó, milyen helyesen jelölte ki Kun Béla elvtárs Szamuely Tiborral karöltve a boldogulás ösvényét, jóllehet, mi kétkezi ittlakók ezt nem tudjuk.Ha akkor vérnyomást mérek a munkáspárti vezetőn, talán nem következik be ez a szerencsétlen állapot, hogy Thürmer Gyula kimegy télvíz idején a hűvös Nagyvárad térre, és orbitális butaságokat mond az ott-tartózkodóknak.Ne haragudjunk rá.