Kostunica találkozott Miloseviccsel

Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő szombaton fogadta Szlobodan Milosevicset. A tanácskozásról a szövetségi elnöki kabinet egy szűkszavú közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint Milosevics a Szerbiai Szocialista Párt elnökeként találkozott a jugoszláv elnökkel, a megbeszéléseken pedig szó volt az országban uralkodó általános helyzetről, a koszovói fejleményekről és a föderáció válságáról. A közlemény a részletekre nem tért ki. Kostunica és Milosevics legutóbb október 6-án találkozott, ami után Milosevics elismerte választási vereségét.A Magyar Nemzet értesülései szerint az egy óránál is hosszabbra nyúló tárgyalásokat a Szerbiai Szocialista Párt kérte pénteken, s rá egy napra már meg is valósult. Hogy miért volt olyan sürgős Milosevicsnek találkozni az államfővel? A válasz – az értesülésekből erre lehet következtetni – összefüggésbe hozható a hágai Nemzetközi Törvényszék mind erőteljesebb követelésével, hogy valamennyi ország tegyen eleget a bíróság iránti kötelezettségének.Carla del Ponte hágai főügyész e célból még a hónap folyamán Belgrádba kíván látogatni. Jóllehet semmilyen forrás sem erősítette meg, biztosra vehető, hogy a találkozón szó esett a kiszolgáltatás kérdéséről is. Egyes megfigyelők Milosevicsék nyugtalanságával hozták összefüggésbe a hírt, hogy Milosevics felesége a minap váratlanul Moszkvába utazott.Milosevics vagy újra védelmet kért Kostunicától, vagy tisztázni akarta helyzetét, hogy azután ehhez igazítsa lépéseit. Azt azonban csak találgatni lehet, hogy valóban mire számíthat a volt diktátor a jelenlegi jugoszláv és szerbiai vezetés részéről. Az érdeklődésre olyan kitérő válaszok érkeznek, hogy a jogi kérdésekben nem a politikai vezetés az illetékes. Pedig ez a kérdés amennyire jogi, annyira politikai is. Mint ismeretes, Kostunica nem is titkolja, hogy ellenzi a háborús bűnösök kiadatását, ám álláspontját nem osztja a teljes államvezetés.Milosevicset, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét tehát elsősorban nem az ország gazdasági válsága vagy a koszovói kérdés, esetleg Szerbia és Crna Gora viszonya érdekelte – hiszen mindezeket a problémákat nagyon jól ismeri, az ő rendszere hagyta rá a mostanira –, hanem az, hogyan kerülhetné el a felelősségre vonást, illetve milyen esélye van erre. A fentieket látszik alátámasztani az a félhivatalos értesülés is, hogy Milosevics a találkozó alatt éppen Kostunicától érdeklődött a volt tisztségviselők jogairól szóló törvény érvényesítéséről.A találkozó szenzációként robbant az országban. Kostunica legközelebbi munkatársai sem tudnak napirendre térni a botrányosnak minősített eset felett, hogy az államfő tanácskozásra invitál egy háborús bűnökkel vádolt személyt. Zoran Djindjics, a szerbiai kormányfői poszt várományosa magyarázatot követel Kostunicától, de tájékoztatást is, hogy miről beszélt Miloseviccsel, aki romlásba taszította az országot. „Hogyan tudna ez az ember hozzájárulni a problémák rendezéséhez?” – teszi fel Djindjics a retorikai kérdést. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék legmarkánsabb vezetője közben „egyes érdekcsoportokat” azzal vádolt meg, hogy akadályozzák a szerbiai kormány megalakítását. Florence Hartman asszonynak, a Nemzetközi Törvényszék szóvivőjének reagálása szerint Milosevicset le kell tartóztatni, s ki kell adni Hágának, nem pedig tárgyalni vele. Ez minden ország kötelessége – hangoztatta Hartman asszony, s hozzátette: reméli, a találkozó témája Milosevics Hágába szállítása volt.Az Amnesty International üdvözölte a szövetségi kormány lépését, hogy a parlament elé utalja az amnesztiatörvény javaslatát, amely mentesíti a büntetés alól azokat a fiatal jugoszláviaiakat, akik elutasították a behívóparancsokat, s nem voltak hajlandóak részt venni a háborúkban.Jugoszláviában nagy mulatozással s még nagyobb lövöldözéssel köszöntötték a Juliánus-naptár szerinti „szerb újévet”. Az ország nagyvárosaiban sok ezer ember vonult ki a főterekre. A podgoricai „szilveszterezés” végül már politikai nagygyűléssé vált. A résztvevők Jugoszláviát éltették, s követelték a kis köztársaság föderációban való megmaradását.