Lépés a kétnyelvűség felé

A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok bevezetése a Vajdaságban csak a kezdete annak a folyamatnak, amelynek célja a kisebbségi jogok biztosítása. Az igazi nagy szakítópróba az anyanyelvű oktatás reformja területén és a kisebbségi önkormányzatiság bevezetése kapcsán várható – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Korhecz Tamás, Vajdaság tartomány kisebbségügyi minisztere.Először került a VMSZ-en keresztül a vajdasági magyarság olyan helyzetbe, hogy beleszóljon sorsa alakulásába, a hatalom részesévé és ne eszközévé váljon. „A VMSZ nem kívánt késlekedni, és az új helyzetben azonnal hozzálátott a vajdasági magyarság helyzetének javításához a hatalom minden szintjén. A magyar közösség számára nem az üres politikai szólamok, a vágyak, óhajok és sóhajok fontosak, hanem a valós teljesítmény az érdekvédelem terén. Ennek szellemében nem várjuk meg a teljes gazdasági és társadalmi rendszerváltást, hanem ezekkel a folyamatokkal egy időben szeretnénk napirendre tűzni és javítani a nemzetiségi helyzetet is” – fejtette ki Korhecz. Hozzátette: ennek a politizálásnak már konkrét eredményei is vannak. A vajdasági tartományi parlament elfogadta, s a szerbiai képviselőház elé terjesztette a nyelvtörvény módosításának javaslatát.Egyedülállóan széles körű jogokat kapnának a nyelvhasználat területén a nyelvtörvény módosítása esetén a kisebbségek a közép- és dél-európai térségben. Korhecz Tamás elmondta, hogy a javaslaton túl saját tartományi hatáskörben bevezették a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat a Vajdaságban. Január végétől tehát a magyarok is magyar–szerb anyakönyvi kivonatot kaphatnak majd, ilyen a térségben pedig csak Szlovéniában létezik.Ezen túl a VMSZ szakértőinek bevonásával készül a szövetségi kisebbségi törvény tervezete, amely jelentős önkormányzatiságot is előír a magyarságnak. A jogszabály alapjául az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye és nyelvi kartája, a legújabb EBESZ-dokumentumok, valamint az európai országok jogszabályai szolgálnak.– A törvénnyel ugyanakkor legalizálni szeretnénk a kisebbségek autonómiáját is, azaz közhatalmi jogosítványokkal rendelkező kisebbségi testületek létrehozását is előírnánk. A törvény sorsa azonban a szövetségi parlamentben fog eldőlni – fűzte hozzá a miniszter.A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokkal lezárul-e a jogok bővülésének köre – hiszen vezető politikusok nem a kisebbségnek kedvező nyilatkozatokat tesznek – Korhecz elmondta: reméli, hogy ez csak az első lépésnek tekinthető, s követi majd az összes közokirat kétnyelvűsítése. „Ebben azonban nem merülnek ki sem a kívánságaink, sem a lehetőségeink. Az igazi nagy szakítópróbák csak ezután következnek majd, különösen az anyanyelvi oktatásunk reformja területén és a kisebbségi önkormányzatiság bevezetése kapcsán” – fogalmazott a szakértő. Mostanáig ugyanis csak vajdasági szinten vannak őszinte szövetségesek az elképzelések megvalósításához, könnyű és látványos sikerekre nem számítanak. A politikus különösen fontosnak tartja a társadalom perifériájára szorult magyarság és a többi nemzetiség térnyerését a felépítményben és a gazdasági életben. – Ezen komolyan dolgozni kell, hiszen ha tehetségeinket pozicionáljuk, akkor minden jövőbeli kormányváltás és válság, kurzus ellenére is tartósan javítunk a közösség helyzetén. A valós egyenjogúság és egyenrangúság a cél, ezt pedig nem lehet csupán a jog eszközeivel elérni. Önmagában a kisebbségi önkormányzatiság, a kulturális autonómia nem elegendő, azzal, hogy saját kezünkbe vesszük kulturális életünk irányítását, a magyarok még nem lesznek képzettebbek, okosabbak és gazdagabbak. A társadalmi integrációnkat, befolyásunkat és pozícióinkat is növelni kell – ecsetelte a miniszter.Lapunk azon felvetésére, hogy miként tudják ellenőrizni a kisebbségi jogok betartását, Korhecz leszögezte: ez a kérdés valóban nagyon fontos, hiszen a kisebbségi jogokkal kapcsolatban térségünkben igen gyakori jelenség, hogy a meghirdetett jogokat a gyakorlatban nem lehet érvényesíteni. Ez Magyarországon is gondot jelent, a Vajdaságban pedig tömegesen fordult elő eddig.– Ez ellen többféleképpen kívánunk fellépni. Először is jobb, érthetőbb jogszabályokkal, amelyek a kisebbségi jogok végrehajtását tartományi, illetve városi hatáskörbe utalnák, tehát a szubszidiaritás elvével összhangban a problémákat az azokhoz legközelebb álló döntéshozatali szinten kell megoldani. Másodszor, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás kiépítésével egyetemben biztosítani kell a kisebbségi jogok perelhetőségét, tehát a bírói jogorvoslatot. Így a kisebbségi szervezetek sikeresen védhetnék az adott nemzetiség jogait – hangsúlyozta Korhecz Tamás kisebbségügyi miniszter.