Megosztott NATO

Számos NATO-szövetséges sürgette a gyengítetturánium-tartalmú (DU) fegyverek használatának felfüggesztését, amelyekből nehézfémek szivárogtathatnak vagy rádióaktív port bocsáthatnak ki a becsapódás helyszínén. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok azonban megtagadta, hogy moratóriumot rendeljenek el az uránbevonatú, úgynevezett DU-lövedékekre, s ez politikai feszültséget váltott ki a 19 nemzetet tömörítő katonai szervezetben. A NATO hivatalos álláspontjához ragaszkodik, eszerint a DU-lövegek és a Balkánon szolgáló békefenntartók sorozatos rákos megbetegedései között nincs összefüggés. Ugyanakkor a NATO-nagykövetek reménykednek, hogy újabb vizsgálatok lesznek a DU-lövedékek hatásaival kapcsolatban. NATO-diplomatákra hivakozó források szerint a tagállamok a helyszínen szolgált katonák szűrését szeretnék elérni. Javier Solana, az EU külügyeinek irányítója, aki a koszovói háború idején a NATO főtitkára volt, szintén vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.Orvosi vizsgálatnak vetették alá a jugoszláv hadsereg mintegy ezer tagját, akikről azt feltételezték, hogy ki voltak téve a szegényített uránium hatásának. Az eredmények kivétel nélkül negatívnak bizonyultak. Ezt Milan Zarics ezredes, a jugoszláv vezérkar biológiai és vegyvédelmi igazgatóságának vezetője jelentette be. Az orvosi vizsgálatokat a NATO jugoszláviai légi hadjáratának befejeződése után végezték el. A Tanjug jugoszláv hírügynökség beszámolója szerint mind a mai napig egyetlen olyan esetet sem regisztráltak, miszerint jugoszláv katonák megfertőződtek volna szegényített urániumtól.