A haza védelme nemcsak kötelesség, hanem jog is: mindazok joga, akikkel közös az életünk – hívta fel a figyelmet a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten a tárca és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) együttműködési megállapodásának aláírása alkalmából.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke az első és a második világháborúban hősi halált halt zsidó katonák és munkaszolgálatosok emlékének megőrzését szolgáló együttműködési keretmegállapodást írt alá.
A miniszter beszédében hangsúlyozta: Magyarország a közösségek közössége, a zsidó közösség pedig a Magyar Honvédség első pillanatától kezdve jelen van történelmünkben.
Felhívta a figyelmet arra:
napjaink sem mentesek a nehéz és komoly harcoktól, kihívásoktól, Európát szinte a soá óta nem látott antiszemita hullám éri el, de Magyarország ebben a tekintetben a béke szigete, a kormány mindent megtesz, hogy az illegális migráció és az annak hátán érkező antiszemita terrorizmus Magyarországra ne tehesse be a lábát.
Hozzátette: megrendülten követik az eseményeket a baráti és szövetséges Izraelben és a Közel-Keleten, és imába foglalják azokat a magyarokat, akik a közel-keleti terrorista erőszak áldozatai lettek.
A miniszter szólt arról is: nem szabad elfeledkezni a vészkorszakról, amikor elítélhető módon a honvédség és a magyar állam kitaszította magából a közösséget, amely alkotóeleme volt, amikor a zsidókat megfosztották a honvédségi szolgálattól, és a munkaszolgálaton keresztül a halálba küldték őket. Kiemelte:
ezt soha nem szabad elfelejteni, és mindent meg kell tenni, hogy a modern magyar állam és az ország, amiben élünk, ezt az emléket fenntartsa, biztosítsa a zsidó közösség védelmét.
Grósz Andor arról beszélt, a megállapodás lefekteti az alapjait egy régi adósság törlesztésének, hogy méltó módon tudjanak adózni azok emlékének, akik sokat tettek a hazáért.
A Mazsihisz elnöke emlékeztetett: 1848-ban zsidó zászlóaljak is harcoltak a magyar szabadságért, és a zsidók anyagilag is támogatták, hogy az ország független és szabad legyen. Hozzátette: ugyanez igaz az első világháborúra is: vidéken járva szembesülhetünk a temetőkben, emléktáblákon azoknak a zsidóknak a neveivel, akik életüket áldozták a hazáért. Mint mondta, a legfájóbb az, ami a munkaszolgálatosokkal történt, akik fegyver nélkül, kegyetlen körülmények között adták életüket az országért.
Grósz Andor is arról beszélt, a magyarországi zsidóság nyugodtan élheti meg zsidóságát ma Magyarországon, köszönhetően a kormány politikájának. Mint mondta, a kormány nem csak szavakban áll a zsidóság mellett, október 7-e után a gyakorlatban is bizonyította ezt.
Szólt arról, hogy fel kell lépni az antiszemita tendenciákkal szemben, amelyek megjelentek Amerikában vagy Európa legfejlettebb országaiban. A megállapodás példát mutat, hogy az állam milyen mértékben tud és akar együttműködni a zsidó közösséggel, amelynek tagjai egyenrangú polgárokként nap mint nap teljesítik kötelességüket a haza érdekében – hangoztatta.
