Mi lehetett a fehérvári ebek sorsa?

Huszonhét megnyúzott kutya tetemére bukkant egy kutyasétáltató Székesfehérvár temetőjének szomszédságában. Információink szerint a nyúzás módja profi elkövetőre vall. A bokros területre többször láttak teherautót befordulni, de a szemtanúk ennél többet nem mondanak. Garamvölgyi Lászlónak, az ORFK sajtóreferensének nincs tudomása arról, hogy Magyarországon vizsgálat indult volna hasonló eset miatt.Hajdú Sándor, a székesfehérvári MEOE elnöke többhetes, megfagyott és egészen friss tetemeket látott, mellettük vaddisznó-, birka- és marhamaradványokat. A tetemeket elszállították, és tegnap megkezdték a terület fertőtlenítését. A városi gyepmester tájékoztatása szerint az állatokat feltehetően leütötték vagy injekcióval ölték meg. A kutyákat valószínűleg válogatták: egyforma nagyságúak és egészségesek.Sárdi László ügyvéd szerint nem sérti az állatvédelmi törvényt, ha az elkövetők „fájdalommentesen” ölték meg saját tulajdonukat képező állataikat.Szőrméjükért megölt kutyákról már évek óta keringenek történetek a magyarországi állatvédők között. Olyan tenyésztőkről is beszélnek, akik csak a bundájukért szaporítják az állatokat. Az állatvédők szerint három-négy évvel ezelőtt német juhászkutyák ordas változatának bőrét árulták farkas- szőrmeként budapesti boltokban. „Nem akarunk meghalni” – mondja egyikük, és hozzáteszi: akkoriban, még az állatvédelmi törvény megjelenése előtt valamelyik szűcsipari vállalattól megfenyegették. Beszélnek arról is, hogy olasz, görög és spanyol közvetítőkkel kerülnek külföldre a kutyák és macskák. A kutyával foglakozó újságokban egymást érik a hirdetések: „fajtatiszta kutya- és macskakölyköket vásárolok folyamatosan, készpénzért, törzskönyvvel vagy anélkül”. A felvásárló a megrendelőtől kapott lista alapján veszi a különböző fajtájú és színű állatokat, amelyek feltehetően külföldre kerülnek. Információink szerint rendszeresen indulnak a Keleti pályaudvar környékéről állatokkal megrakott gépkocsik.Nagy István, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke is hallott a mendemondákról, de mint mondja, bizonyítékok nélkül semmit sem tehetnek. „Mi partnerek vagyunk abban, hogy utánajárjunk, hiszen a MEOE etikai szabályzata szigorúan tiltja a kutyákkal való kereskedelmet, és az a szervezetből való kizárással jár.”Az állatvédelmi világszövetség, a londoni székhelyű WSPA munkatársa, Travor Wheeler szerint valóban létezik kutyaszőrmével való kereskedelem. Kelet-Európában az állatokat megölik és megnyúzzák, csak a szőrük kerül külföldre. Ugyanakkor az országok szabályozása eltérő: Ukrajnában például nem számít törvénysértésnek a kutyákkal való kereskedelem. Konkrét bizonyítékok esetén a WSPA az ENSZ és az ET társszervezeteihez fordul.A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állat-egészségügyi főosztályának sincs tudomása magyar kutyaexportról; a vám- és pénzügyőrség tájékoztatása szerint nem jellemző, hogy nagy kutyaszállítmányokat próbálnának kicsempészni az országból.