Nem egyszerű jó nevet találni egy autónak

Nagy Károly
2001. 01. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyárak az első pillanattól ugyanolyan körültekintéssel tervezik meg leendő modelljük életét, mint a szülők a gyermekükét. Ennek szerves és fontos része a névválasztás – a szempontok mindkét esetben ugyanazok, és bizony a veszélyek is hasonlók.Ideje nevet adni az autónak, amikor a hevenyészett vázlatokból körvonalazódni kezd a gyártás közeli vagy távoli valósága, . Sőt, rögtön kettőt: az egyik egy belső elnevezés, amit a gyárak arra használnak, hogy a fejlesztés során a projektet elkülönítsék a párhuzamosan futó tervektől, illetve a leendő modellt elhelyezzék a termékpalettán. Ez többnyire ilyesformán hangzik: ARX 22/Z. Csakhogy a vásárlók is emberek, ezért szükség van egy másik névre is: egy könynyen megjegyezhető és egyszerűen kiejthető szóra. Míg az előbbi nem több, mint egy hosszabb-rövidebb kód, amelyet csak a matematika vezérel, a köztudatba kerülő keresztnév kitalálása már összetettebb feladat. Olyan név kell, ami követi a családi hagyományokat (vagy épp ellenkezőleg, markánsan jelzi a múlttal való szakítást), jó hangzású és kedvező képzeteket kelt a vásárlókban.Lássuk először a vezetékneveket, azaz a márkajelzést. Az autózás hajnalán ez nem jelentett különösebb kihívást: a maréknyi gyár szinte kivétel nélkül az alapító személy nevét viselte. Ez a minden iparágban általános gyakorlat olyan óriásokban él tovább, mint az Opel, a Ford, a Rolls-Royce vagy a Renault. A Daimler-Benz és a Chrysler fúziójának Karl Benz szelleme látta kárát, neve – legalábbis egyelőre – eltűnt az autógyártásból.Aztán új autógyárak és új gyártmányok jelentek meg. Erősödött a piaci verseny, ezért előkerültek a fantázianevek és a gyártás helyére utaló betűszavak. A Rover angolul vándort jelent, a BMW a Bayerische Motorwerke rövidítése. A Fiat egyszerre tartozik mindkét kategóriába: a Fabbrica Italiana di Automobili Torino kifejezés akronímája egybecseng a latin „legyen” szóval. A sportsikereiről híres Horch gyár nevét ugyancsak latinosították, mégpedig Audira, ami a nem túl dallamos eredeti tükörfordítása, a jelentése pedig: „hallgasd”.Ha már a névváltoztatásnál tartunk: bizony az is megesett már, hogy egy gyár rajta kívül álló okokból kényszerült átkeresztelni magát vagy egy gyártmányát. Így lett a második világháborút követően a Swallow Sidecar Co.-ból Jaguar, ugyanis a cég rövidítése keserű aszszociációkat keltett a vevőkben. Az Opel egészen a közelmúltig katonai rangok szerint osztályozta autóit – igaz, senkit nem zavart a Kadett, Kapitän, Commodore vagy Senator elnevezés, de hangzásában kellemesebb és kevésbé poroszos a jelenlegi gyakorlat, amelyben a-ra végződő neveket adnak a modelleknek – ez egyébként számos európai nyelvben a nőnemű főneveket jelöli, tehát lágy, kellemes képzeteket ébreszt. A fantáziaszavak töve ráadásul drágakőre (Zafira), fürgeségre (Agila) vagy éppen csillagra (Astra) utal, ami tovább erősíti a pozitív hatást.Mások, mint a Mercedes vagy az Alfa Romeo, nem ilyen kényesek a hangzásra. Stuttgartban betű-szám-kombinációkban gondolkodnak, amelyből a betű a kategóriát, a szám pedig a lökettérfogatot jelöli. Ez talán nem tűnik túl fantáziadúsnak, de amíg a „sportlich” (sportos), „leucht” (könnyű) és „kurz” (rövid) szavak rövidítéséből olyan műszaki csemegék születnek, mint az SLK, igazából csak a nyelvesztétáknak lehet okuk panaszra. Ami az olaszokat illeti, ők azzal indokolják a háromjegyű számok használatát, hogy autóik nem többek masináknál, és mint egyszerű mérnöki tevékenység végeredményei, csak kódszámot érdemelnek. Ez ellen ugyan bizonyára hevesen tiltakozik minden alfista, de a lényeg, hogy némi kilengéstől eltekintve (gondoljunk például az Alfasud-re vagy a Spider-re) konzekvensen alkalmazzák a modellek jelölését.A Citroën ebből a szempontból kicsit határozatlannak tűnik. Kezdetben volt a Traction Avant, ami az elsőkerékhajtásra utalt. Aztán jött a teljesítményét nevében hordozó CV2. Az X-korszak a nyolcvanas években kezdődött, először az AX, BX és társaik képében, majd egy évtizeddel később mint Xantia, Xsara és Saxo. A legújabb tervek szerint azonban az XM elkésett utódja ismét kódolva: C5-ként fog világra jönni.Az, hogy melyik gyár hogyan nevezi el modelljeit, végül is ízlés kérdése. Előfordul azonban, hogy a számítógépes tanulmányozás és a kiterjedt felmérések ellenére a szülők rendkívül szerencsétlen nevet adnak csemetéiknek. Ez a probléma általában csak bizonyos piacokon jelentkezik, ott viszont teljesen megkeserítheti a modell életét. Itthon eleve hátrányból indult annak idején a Seat Ronda, de érdemes lenne megfontolni, hogy Magyarországon más néven forgalmazzák a Nissan Tinót. Erre volt már példa: a Pajero nyomdafestéket nem tűrő jelentése miatt a spanyol nyelvterületeken Montero néven fut. A Nova elnevezés (ilyen modell a Chevy és a Dacia palettáján is szerepelt) elvileg újdonságot kellene, hogy sugalljon, a kifejezés azonban spanyolul annyit tesz: nem megy. És bár ez semmit nem változtat az autó tulajdonságain, kereskedő legyen a talpán, aki ezek után egyet is elad az autóból – nomen est omen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.