Nem kell számolni cukorhiánnyal

Rányomta bélyegét az időjárás a hazai cukoriparra is, amely bármilyen kevés szereplős, mégsem tud hatékonyan fellépni a kereskedőkkel szemben, nem képes érvényesíteni árelképzeléseit. Pedig az ágazat az utóbbi években növelte hatékonyságát, és némiképp képes befolyásolni az alapanyag árát is – taglalja a Rabobank cukorpiacról szóló elemzése. A kialakult világpiaci helyzet mégis a cukorgyáraknak kedvez, mert világszerte emelkedik a cukor ára, és úgy látszik, a hazai termelés is beállt az optimális szintre. Az árak – amelyek 155-160 forint körül mozognak – viszont egyre inkább közelednek az uniós árak felé. Ezt megerősíti Koczka Zoltán, a Magyar Cukoripari Egyesülés ügyvezető igazgatója is. Emellett mindkét forrás leszögezi, hogy cukorhiányra nem kell számítani. (Az ártendencia a termelőknek nem kedvezőtlen, mert a felvásárlási árak a cukor árához vannak kötve.)Magyarországon a cukorpiac annak ellenére tükrözi az egész élemiszeripar helyzetét, hogy csak három érdekcsoport befolyása alatt áll, mert még e szűk társaság is túl nagy ahhoz, hogy a kereskedőkkel szemben érvényesíteni tudja árelképzeléseit. A jövedelemnövelésnek tehát csak két módja marad, a hatékony-ságnövelés és az alapanyag árának befolyásolása – áll a Rabobank legfrissebb elemzésében.A hatékonyság növelésében az elmúlt évtizedben kiemelkedő fejlődést produkáltak a cukorgyártók, részint mert leépítették a felesleges kapacitásokat, részint mert a megmaradókat korszerűsítették, ami által a fehércukor-hozam folyamatosan emelkedett, és a többi minőségi és termelési paraméter is javult – szól a tanulmány, amely 320 ezer tonnára teszi a tavaly előállított cukor menynyiségét. Ez egyébként hatvanezer tonnával kevesebb, mint az éves hazai szükséglet. Cukorhiánnyal mégsem kell számolni, mert a gyárak raktáraiban 80 ezer tonna cukor található, ami a termeléssel együtt biztosan fedezi az éves – 370 ezer tonnás – hazai szükségletet.Az előző tény máris utal a gyenge érdekérvényesítő képességre, mert a tavalyi termelés eredmények és a világpiaci áralakulás is javított a cukorgyárak pozícióján, ami az áremelkedésben lemérhető. Ez a hatás – az elemzés szerint – több évre kihat, mert idén várhatóan minimálisra csökken a cukorkészlet, és már csak a jelentős túltermelést kell elkerülniük a feldolgozóknak ahhoz, hogy a túlkínálatot elkerüljék. Ez minden bizonnyal nem okoz majd nehézséget a gyáraknak, mert az 1991-es 623 ezer tonnához képest tavalyelőtt már csak 446, tavaly pedig 320 ezer tonna körüli cukrot termeltek. A folyamatokat értékelve a Rabobank szakemberei úgy látják, a cukor árának emelkedése folytatódni fog, s egyre inkább megközelíti az uniós átlagárat. A tendencia a termelők számára nem kedvezőtlen, mert a felvásárlási árak a cukor árához vannak kötve. Ezért az elemzők szerint a hazai cukorrépa- és cukortermelés szintjét a belföldi piac jelenlegi méreteihez kell igazítani, mert az középtávon a felmérések szerint nem változik számottevően, a készletek pedig már az idén is elérik az optimális szintet.Tegnap Koczka Zoltán, a Magyar Cukoripari Egyesülés ügyvezető igazgatója pontosította a tavalyi termelési adatokat: elmondta, hogy a „cukortermés” még a háromszázezer tonnát sem érte el, szemben az 1999-es 355 ezer tonnával. Ennek oka – a szakember szerint – a kedvezőtlen időjárás miatti kisebb termésátlag, egy hektáron mindössze 36-37 tonna cukorrépa termett, és a termelők sem tudták a szerződött vetésterület egészéről betakarítani a termést a rossz időjárási viszonyok miatt. A cukorgyárak az év elején 61 800 hektárnyi területre kötöttek szerződést a gazdálkodókkal, ám betakarítani csak 54 ezer hektáron tudták a cukorrépát. Ugyanakkor a nehézségek ellenére az átlagos cukortartalom 16 százalékot ért el, ami jónak mondható, és megfelel az Európai Unió átlagának.Koczka Zoltán is megerősítette, hogy cukorhiányra nem kell számítani, mivel a gyárak megfelelő készletekkel rendelkeznek a szükségletek kielégítésére. Az áremeléssel – ami már a múlt év őszén megkezdődött – azonban számolni kell, a költségek növekedése és az alacsony termelés miatt, így az idén már 155–160 forintot kérnek a kereskedők egy kiló cukorért.A Rabobank elemzésével összhangban az igazgató is úgy látja, hogy a magyar cukoriparnak és cukorrépa-termesztőknek rövid időn belül alkalmazkodniuk kell az EU-normákhoz, ez azt is jelenti, hogy hektáronként legalább 6,5 tonnás fehércukor-kihozatalt kell elérni. Ez a szám a múlt évben Magyarországon átlagosan öt tonna körül mozgott. A cukorrépa minőségi termelését az állam is ösztönzi, a múlt évben 360 millió forintot adott erre a célra, az idén várhatóan ez a mérték négyszázmillió forint körül alakul majd – az ügyvezető igazgató szerint –, így a cukorgyárak várhatóan minőségi alapanyaghoz jutnak majd, és növekszik a termesztés hatékonysága is.