PHARE-pályázatok a beilleszkedésért

Februárban hozzák nyilvánosságra a hátrányos helyzetű, elsősorban a roma fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő PHARE-pályázat nyerteseinek névsorát. A beadványokat a prevenció, a korrekció és a kollégiumi program témaköreiben írták ki. A kétszáz győztes között több mint két és fél milliárd forintot osztanak szét.Környei Lászlótól, a tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkárától megtudtuk: 1999-ben kezdte el az Oktatási Minisztérium a PHARE-pályázat előkészítését. Tavaly ősszel írták ki a pályázatokat, november 17-ig megérkeztek a beadványok, most folyik az elbírálásuk. Februárban nyilvánosságra kerül a győztesek névsora, ezután kezdődhet megvalósításuk. A mintegy hatszáz beérkezett munkából várhatóan csak kétszázat tudnak támogatni.Sok jó pályázattal találkoztak, de apróbb formai hibák miatt jó néhány kiesett – fogalmazott Kör-nyei László. A tárca ezért többfordulós tárgyalássorozatot folytatott a budapesti PHARE-delegációval, amely során elvszerű, korrekt kritériumokat tudtak megállapítani a formai követelményeket illetően. Így végül csak azok a pályázatok estek ki, amelyek valóban hibásak voltak – tette hozzá. Példaként említette, hogy a delegáció szerint a határidő november 17-e, déli 12 óra volt, ráadásul az irodai leadást tekintették érvényesnek. A hazánkban bevett gyakorlat azonban a postai bélyegzőt veszi figyelembe. Emellett meg sem nézték azt a pályázatot, amelyben a kiírás szerinti 200 ezer euró helyett esetleg 210 ezret kértek. Ezeket a vitákat maximális jó szándékkal, a szakmai szempontok megtartásával folytatták le. Így az említett beadványokat is elbírálják – jelezte a helyettes államtitkár.Összességében mintegy 2,6 milliárd forintot lehet szétosztani a győztesek között. Ezek az összegek a néhány tízmilliótól a százmilliós nagyságrendig terjednek. Az utóbbi kategóriába esik az épülő szolnoki és az Ózdon tervezett két romakollégium.A pályázat három fő komponensből áll. Ezek: a prevenció, a korrekció és a kollégiumi program. A prevenció az óvodákra és az általános iskolákra vonatkozik. A tanítók, óvónők képzésétől kezdve a higénés program szerint tervezett épületeken át az iskolabuszokig terjed, de az oktató-nevelő programok is beletartoznak. A második a szakképzéssel foglalkozik, ennek iskolarendszerű és iskolán kívüli változata is van. Az első egy segítő-felzárkóztató program, amely azokat a tanulókat segíti, akik tanköteles korúak, de nem jutottak el a nyolcadik osztályig. Az iskolán kívüli szakképzés azoknak a fiataloknak a munkába állását hivatott támogatni, akik nem rendelkeznek szakképesítéssel. A harmadik a már említett kollégiumi program.