Politikai érdekből javul a párbeszéd?

Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke szerint a közeljövőben politikai érdekből javulhat a társadalmi párbeszéd. Lapunknak adott interjújában elmondta: a kormány intézkedéseinek értékét csökkenti, hogy – véleménye szerint – azok nem a szociális partnerek egyetértésével születtek. A szakszervezetek idén két számjegyű bérfejlesztést tartanak csak elfogadhatónak.Hogyan értékeli a radikális minimálbér-emelést, a kormány szociális párbeszédre vonatkozó szándékát, amely szerint már csak megállapodás közeli helyzetben kíván bekapcsolódni a tárgyalásokba, illetve a Munka Törvénykönyvének (MT) közelgő módosítását?– A kormánynak sokkal inkább a munkavállalókat kellene támogatnia döntéseinek meghozatalakor, hiszen ők nem rendelkeznek azzal a gazdasági hatalommal, mint a munkáltatók. A kormányzati magatartás jellegére ugyanakkor heteken belül fény derül, hiszen 2002-ben választások lesznek. Nem lenne meglepő, ha a kabinet megpróbálná normalizálni a munkaügyi kapcsolatokat.– Ön szerint politikai érdekből javulhat a párbeszéd?– Nem tartom kizártnak, hiszen minden politikai párt célja a hatalom megtartása vagy megszerzése. Ez úgymond minden pénzt megér. Ha nagyon cinikus lennék, akkor azt mondanám: akár a negyvenezer forintot is.– Ha már itt tartunk, mennyiben tekinthető szakszervezeti szempontból lezártnak a már megvalósult minimálbér-emelés vagy az MT-módosítás, amelynek kilencven százalékában már egyetértés van?– Szó sincs arról, hogy ekkora konszenzus lenne az MT ügyében. Kilenc irányelvből hatban van egyetértés, ezért a módosítással kapcsolatos szakszervezeti fellépés január-februárban alakul ki. A minimálbér olyan mértékben igényel utógondozást, hogy abba a kormány bele fog roppani. Nem normális dolog, hogy elkezdődtek az elbocsátások, a munkaszerződés-módosítások, miközben kevés a munkaügyi ellenőr. Az emelést más módon is meg lehett volna oldani, de a miniszterelnök tavasszal tett bejelentése meghatározta a tárgyalási helyzetet. A minimálbér nettó tartalmát másként is emelhették volna, de akkor csökkenteni kellett volna az adókat.– Épp az ön által vezetett autonómok tettek még nagyobb minimálbérre javaslatot.– Ez látszólagos ellentmondás. Azt akartuk bizonyítani, hogy a legkisebb bér nettótartalma még a létminimumhoz sem elég. Számításaink alapján ezért javasoltunk bruttó 46 500 forintot.– Nem szerencsétlen manapság az állandó szakszervezeti elégedetlenség? Az előző kormány intézkedéseihez képest – a Bokros-csomag idején volt a legnagyobb reálbércsökkenés – mindenképpen pozitív döntések születtek. Majdnem kétszeresére nőtt a minimálbér, a kormány – régi szakszervezeti követelésnek engedve – feloldotta az állami vállalatokra vonatkozó bérkorlátozást.– A kormány célja éppen az, hogy az emberekben ezt az érzetet keltse. Tény, hogy ezek a viszonylag kis költségvetési ráfordításból megoldható intézkedések közérzetjavító hatásúak. De ha megnézzük a kormány családtámogatási modelljét, azt nem lehet visszavezetni a munkavállaló egyéni munkájának elismerésére. Egyébként nem volt jó a kapcsolatunk az előző kabinettel sem. Nem jelent érdemi különbséget, ha egy baloldali kormány van hatalmon.– Ön szerint az lenne korrekt, amit az előző kabinet tett, úgymond őszintén és nyíltan megmondani: semmit nem tudok adni. Mégiscsak szerencsésebb, hogy ha fokozatosan is – akár a hangulat javítása érdekében – de javítanak a munkavállalók helyzetén.– Itt van egy ellentmondás. Egy normális munkaügyi, társadalmi, partneri rendszerben a kisebb megállapodások is felértékelődnek a konszenzus miatt. Megfordítva: a kormány hiába próbál gesztusokat tenni, ha alapvetően tagadja a szociális partnerséget. Nem működik a Gazdasági Tanács, az OMT utolsó nagy jogosítványát – a minimálbér megállapítását – is elvette. A számos strukturális feszültség pedig aggodalomra ad okot.– Az ön által felvázolt helyzetben milyen esélyt lát az idei bértárgyalásokra?– A munkáltatók és a munkavállalók készek a kétoldalú megállapodás megkötésére is. A szakszervezetek szerint idén nem lehet egy számjegyű a béremelés, amiről legkésőbb januárban meg kell állapodni. Garantálni kell a keresetek reálértékét, tehát magasabb infláció esetén automatikus pótlásnak kell történnie. Reményeim szerint ugyanakkor a mai kétoldalú tárgyaláson megállapodunk a munkáltatókkal, továbbá kezdeményezni fogom a soros elnökök összehívását, hogy egyeztessük a következő hónapok feladatairól.