Pozsony nem fordul bírósághoz Bős miatt

A szlovák kormány arra vár, hogy Magyarország ésszerű magyarázatot ad arra, miért nem építi fel a dunai vízmű alsó szakaszát, illetve olyan javaslatokat szeretne kapni Budapesttől, amelyek garantálják a vízműről megkötött 1977-es egyezmény céljainak teljesítését, hiszen erre kötelezte a feleket a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben meghozott döntése – nyilatkozta a pozsonyi Pravdának Dominik Kocinger, a dunai vízmű szlovák kormánybiztosa. Kocinger leszögezi: Szlovákia egyelőre nem tartja indokoltnak azt, hogy újra Hágához forduljon, már csak azért sem, mert a Nemzetközi Bíróság döntése értelmében a két fél folytatja „jó szándékú tárgyalásait”.Dominik Kocinger a Pravdának adott exkluzív interjúban kifejti: a magyarok nem tudták a bíróságot meggyőzni argumentumaik hitelességéről a környezeti károkat illetően, ezért az alsó gát felépítése nyitott kérdés, amelyről tárgyalni kell. A szlovák kormánybiztos szerint azonban a legfontosabb a hágai bírósági döntés alapján az, hogy az 1977-ben megfogalmazott célok, amelyek a hajózhatóság javítására, a villanyáram termelésére, a környezet- és az árvízvédelemre irányulnak, teljesítődjenek az új megoldás során, s ha ezekben a kérdésekben az eredeti tervnél hatékonyabb megoldásokat tud Budapest javasolni, Pozsony kész lesz módosítani az 1977-es szerződést.Kocinger szerint a szlovák fél egyelőre nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az eredeti Duna-mederbe több vizet engedjen, ellenben – a szlovák környezetvédők igényei alapján is – nem tartja kizártnak a kormánybiztos, hogy a művileg előidézett árvizek gyakoribbak lesznek az eddigi éves kettőnél, s azt sem, hogy az eddigieknél több vizet engednek az árterületre.Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a szlovák fél a műárvizek idejére jelentősen csökkenti a villanyáram-termelést a dunacsúnyi és a bősi erőműben.