Személyek szabad áramlása

Négy alapvető jogot élveznek az EU-tagok és polgáraik: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. E négy „alapjog” egyike a személyek szabad áramlása, amely két elemből áll: magában foglalja a letelepedés és a munkaerő szabad áramlásának jogát.A szabad mozgás eredetileg gazdasági értelemben létezett mint kritérium az EU struktúrájában. Ez egyrészt magában hordozza, hogy az egyéni és társas vállalkozók ugyanolyan feltételekkel léphetnek be a vállalkozásba, mint a saját cégek. A második kérdéskör a munkaerő mobilitásának megteremtése.Az Európai Bizottság országjelentése és a javasolt bővítési stratégiáról szóló dokumentuma szerint nincs olyan magyar jogszabály, amely ütközne a közösségi joganyaggal a személyek szabad áramlása kérdésében, amely a még tárgyalás alatt álló, már megnyitott fejezetek között a csatlakozási tárgyalások neuralgikus pontjának számít. Különösen, mióta Gerhard Schröder német kancellár fölvetette, hogy az új EU-tagokra csak belépésük után hét esztendővel vonatkozzon alapelv. Orbán Viktor miniszterelnök határozottan visszautasította a német fölvetést. Már Schröder javaslata előtt lehetett hallani olyan feltételezéseket, miszerint az EU bizonyos derogációs alkuba bocsátkozna, s a tagjelölteknek cserébe előnyös átmeneti intézkedéseket ajánlana.A szabad áramlásra vonatkozó derogációs alkukat viszont határozottan cáfolta Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium integrációs államtitkár-helyettese. A fejezet tárgyalása érdemben most kezdődik – a magyar tárgyalási álláspont mellett eddig nem fogalmazódott meg világosan az EU közös álláspontja. A körvonalazódó uniós politika egyfajta kvóta fölállításáról szól, amely meghatározná, hány magyar munkavállaló mehet az unió országaiba az átmeneti időszak alatt. Volt már példa hasonló átmeneti intézkedésre, nevezetesen Spanyolország és Portugália EU-felvételekor. Az ezzel a két országgal kötött csatlakozási szerződés előírt egy hétéves átmeneti időszakot, ez alatt munkaerő áramlását kvótarendszer szabályozta. A tapasztalatok számunkra kedvezőek: nem indult meg migrációs hullám, az átmeneti időszak fölöslegesnek bizonyult. Bár a ránk vonatkozó korlátozás javaslata méltatlan, nincs kétségünk, hogy komolyan kell venni – hangsúlyozta Dienes.Egész térségünkben a legkevésbé mobil a magyar társadalom. Az unió dilemmája: európai politika egyrészt nem tehet országonkénti megkülönböztetéseket – másrészt, ha már a nizzai EU-csúcson meghirdették az országok individuális kezelési módját, azt alkalmazhatnák Magyarországra. Budapest egyébként teljesíthetőnek tartja a fejezet követelményeit – míg az eddigi tárgyalási fordulók alkalmából uniós részéről jelezték, hogy a munkaerő kérdésére még vissza akarnak térni. Várhatóan ebben a fél évben a munkaerő szabad áramlásának kérdése egy fő tárgyalói és egy miniszteri fordulón is felvetődik.Az egységes piac létrejöttével Maastricht az uniós állampolgárságot majd az amszterdami szerződés „bel- és külügyi pillérének” egyes részeit is a személyek szabad mozgásához kapcsolta. Az állampolgárságnak például az európai parlamenti és helyhatósági választások esetén lehet mérvadó jelentősége, egyeztetéseket kíván a szociális biztonság korlátozásának problémája is. Mint más érdemi problémák tárgyalásánál, úgy e kérdéskör esetében is jellemző volt a csatlakozási tárgyalásokon az EU halogató álláspontja. Ezért a munkaerő mozgásának korlátozását illetően Schröder felvetése, ha sértő is, hasznot jelentett abból a szempontból, hogy bepillantást nyerhettünk az unió kártyáiba – amelyeket elénk rakhatnak a tárgyalóasztalnál.