Szervezik az amerikai magyar lobbit

Az Egyesült Államokban az 1990-es népszámláláskor 1,582 millió állampolgár vallotta magát magyar származásúnak, de csak 9,35 százalékuk állította, hogy otthon magyarul beszél. Az egymilliónál nagyobb létszámú amerikai nemzetiségek sorában egyedül nekünk nincs anyanyelven oktató általános iskolánk. Ezzel szemben például a lengyelek amerikai testvéreikkel tudatosan szervezik a modern gazdaságban oly hasznos kétnyelvűséget. A magyar kormány rövidesen megkezdi a New York-i Magyar Intézet szervezését. Ebből az alkalomból Molnár László (képünkön) nagykövettel, a New York-i Magyar Főkonzulátus vezetőjével beszéltünk arról, hogy az intézet milyen helyzetben kezdi majd meg a munkáját.Nagyon szétszóródott az amerikai magyarság?– Ez földrajzi értelemben ugyan igaz, de a helyzet még korántsem tragikus. Még ma is szép számmal működnek olyan szervezetek, klubok, amelyek összefogják a magyarságot. Itt New Yorkban nagyon sikeres például a Fészek Klub. A 111 éves Első Magyar Önképző Körben könnyedebb formákban szervezik a magyarság együttlétét. A Bnai Zion magyar klubja az itteni zsidóság jelentős fóruma. Működik a New York-i Magyar Ház is.– A magyar emigráció elöregszik, a rendezvényeken csupa ősz fejet látni, hisz már a legnagyobb menekülttömeg, az 56-osok is65-70 évesek. Mit tesznek az ifjúság megtartásáért?– Tudatosan igyekszünk elérni, szervezni őket. Tiszteletre méltó a szülők igyekezete is, hogy gyerekeiket megtartsák a magyar nyelvnek, a magyar kultúrának. A fiatalok megélhetéséhez, életéhez azonban itt nincs szükség a magyar nyelvre, s az idegen nyelvi közeg lassan elhódítja őket. Mi most új módszert is alkalmazunk: az e-mailt. A progresszív zene világelsőnek tartott magyar együttese, az After Crying nemrég az amerikai földrészen járt hangversenykörúton, s mi is meghívtuk őket. Az e-mail-listát is tartalmazó adatbank alapján meghívót küldtünk szét, s legalább kétszáz olyan fiatal jött el a koncertre, aki eddig még sosem járt minálunk.– A klasszikus mondás szerint nyelvében él a nemzet. Az Egyesült Államok szórványmagyarsága Magyarország gazdasági kapcsolataiban éppen a kétnyelvűségével segíthetne sokat!– Már 1960-ban megkezdődött a magyar anyanyelvvédő mozgalom. Több amerikai egyetemen foglalkoznak magyarságtudománnyal, ezen belül nyelvoktatással is. Néhány hónapja az egyetem vezetése is szorgalmazza, hogy Deák István professzor köré szerveződve egy magyar tanszék is alakuljon. Mi is vizsgáljuk, miképpen lehetne segíteni a létrejöttét és a tartós működését. New Yorkon kívül is vannak ilyen szellemi fogódzók, talán legfontosabb közülük New Brunswick, ahol a Magyar Örökség Központ működik. Igen fontos szervezet ugyanott a Magyar Öregdiákok Szövetsége – Bessenyei Kör is. A magas színvonalon működő sejtek mellett azonban gyenge a gyerekek anyanyelvi oktatása. A nemzet csak akkor élhet a nyelvében, ha ez az emigrációban is rendes közoktatásra épül. De éppen most van válságban a New York-i Arany János Iskola.– A New York-i Magyar Intézetet tehát ilyen helyzet várja?– Igen. Szerencsére tavasszal megkezdi működését. Az intézet az Egyesült Államokban sokféle magyar sejtre építhet majd, hiszen a hatalmas ország egész területének magyar kulturális tevékenységét kell összefognia és serkentenie. Emellett az amerikaiak számára reprezentálnia kell a magyar kultúrát. Leendő vezetője washingtoni nagykövetségünk állományában lesz, a kulturális tárca közvetlen szakmai irányítása mellett.– A kinti magyarok szerint a rendszerváltás után elmúlt tíz év, de az emigrácó és az anyaország még nem fogott igazán össze.– A kormány most remélhetőleg megtöri a jeget. A múlt év végén a nyugati magyarok kezdeményezése alapján létrejött a Nyugati Magyar Tanács. Ez rendkívül fontos szervezet lesz. A lényeg: a világban nagyon sok olyan magyar él, aki helyzeténél fogva igen sokat tehet és akar is tenni az összmagyarság érdekében. Többségük komoly vállalati vezető, vagy a társadalmi élet, a közélet más helyén övezi nagy tekintély, és képes komolyan s eredményesen lobbizni. Egyes itteni etnikumoknak (például a lengyelek, a görögök) igen erőteljes lobbija van, a szenátusban, a törvényhozásban s a gazdaság felsőbb köreiben is képviseltetik érdekeiket. Mi magyarok ma még nem vagyunk elég hatékonyak. Többek közt az ilyen irányú tevékenység lesz a célja a Nyugati Magyar Tanácsnak. Elképzelések szerint a munka különböző munkacsoportokban folyna. Ezek a tanács egy tagjából és a köréje szerveződött hozzáértőkből állnának. A főkonzulátus természetesen mindehhez segítséget nyújt. Sok magyar szerzett magának hírnevet a világban. Megítélésem szerint a Nyugati Magyar Tanács új minőséget hoz majd az emigráció és az anyaország kapcsolatában.