Szigorúbb lesz az ellenőrzés

Január 1-jétől 25 500 forintról 40 000 forintra emelkedett a legkisebb bér mértéke, ami a versenyszféra dolgozóinak 24,9, a közszféra dolgozóinak 24,5 százalékát érinti. A szakszervezetek és a munkáltatók – más-más szempontok alapján – már most beigazolódni látják az emeléssel kapcsolatos korábbi aggodalmaikat: a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve a kis- és középvállalkozások tönkremenetelét. A kabinet erősíti a munkaügyi ellenőrzést.Legalább két-három hónap szükséges ahhoz, hogy fel lehessen mérni a minimálbér-emelés munkaerőpiacra gyakorolt hatását – fogalmazott lapunk kérdésére Őry János, a Gazdasági Minisztérium (GM) bérpolitikai főosztályának vezetője. Elmondta: a megyei munkaügyi központokban bejelentett esetleges panaszok alapján mérik majd fel a helyzetet. Az esetleges jogszerűtlen munkáltatói intézkedések – mint például a részmunkaidős foglalkoztatás – feltárása érdekében a kormány fokozza a munkaügyi ellenőrzést – tájékoztatott Őry János.A versenyszféra 24,9, a közszféra 24,5 százalékát érinti a minimálbér-emelés, ami százmilliárd forint bérkiáramlási többletet jelent – olvasható a GM munkaanyagában. Az emelésben érintettek aránya ágazatonként erősen eltérő: a versenyszférában a textilipar területén foglalkoztatottak 48,9 százaléka tartozik a minimálbér-emelés hatálya alá, míg a fafeldolgozásban dolgozók 47 százalékát érinti az emelés. A szálloda- és vendéglátóiparban 43,4 százalék, a mezőgazdaságban 41,1 százalék, míg például a kőolaj-feldolgozásban mindössze 0,1 százalék ez az arány. A közszférában, az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók 41,3, az oktatásban dolgozók 15,9 százalékánál lesz emelés.Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke szerint már decemberben elkezdődtek az elbocsátások, illetve a szerződésmódosítások – papíron négy-hat, a gyakorlatban nyolcórás foglalkoztatás – mivel a munkáltatóknak a bejelentés óta nyolc hónapjuk volt arra, hogy felkészüljenek a „kibúvókra”.– A kormány politikai sikert és többletbevételt akar – szögezte le Borsik. Az elnök úgy vélte, hogy a munkaügyi ellenőrzés fokozásával a kormány elismeri a szakszervezetek korábbi aggodalmait. – Tudomásom szerint a kabinet kétszeresére emelte az ellenőrök számát, ez azonban békeidőben sem elég, nemhogy most, amikor háború van – fogalmazott.Hasonlóan vélekedett Dávid Ferenc, a munkáltatók szóvivője is.– A vizsgálatot az emelés előtt kellett volna elvégezni. Nem lehet több százezer munkavállalóval és a munkáltatókkal utólag kísérletezni – szögezte le. Dávid elmondta: eddigi informácói szerint – főleg vidéken – elkezdődtek az elbocsátások, vagy a létszám felülvizsgálata, illetve a kényszervállalkozások megalapítása. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a minimálbér kompenzációk nélküli emelése éppen a magyar tőkének jelent nehézségeket – ezzel veszélyeztetve a munkabékét –, míg a külföldi, multinacionális cégeket érdemben nem érinti.