„Tíz éve készülök a parlamenti képviselőségre”

Alapvetően és jó irányban változhat a fővárosi kerületi önkormányzatok gazdasági helyzete az Országgyűlés által nemrég elfogadott kétéves költségvetés alapján – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Derce Tamás, Újpest független polgármestere, aki Demszky Gábort hibáztatja több budapesti környezetszennyezésért, százezrek életének veszélyeztetéséért. Az egykori SZDSZ-es politikus a polgári pártok támogatása révén harmadik ciklusát tölti önkormányzati vezetőként, 2002-től azonban a parlamenti munkából is kivenné a részét.Újpest önkormányzata több ügyben is pert indított a főváros ellen. A legnagyobb port – az illetékes hatóságok szerint is környezetszenynyező – rákospalotai égetőmű bezáratásának kezdeményezésével verte fel. A városházi vezetők az úgynevezett füstgázmosó-beruházás elmaradásáért a kormányt teszik felelőssé. Ön miért harcol?– Nemrég Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa lakossági panaszra válaszolva megállapította: az 1981-ben üzembe helyezett Fővárosi Hulladékhasznosító jelenlegi működése sérti a környező lakosság alkotmányos jogait, ugyanis folyamatosan és jelentősen a határérték feletti szennyező anyagokat bocsát ki a sűrűn lakott rákospalotai területen. Az ombudsman szerint azonban az égető leállítása még nagyobb gondot okozna Budapestnek, mert a város hulladékának több mint hatvan százalékát itt semmisítik meg. Ebben azonban téved a biztos, mert nem ismeri teljesen a tényeket. Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettes pedig éppen a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjújában azzal vádolt meg, hogy én PR-munkát végzek, amikor fellépek a lakosság egészségkárosítása ellen. Ezzel szemben arról kell beszélni, hogy Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester már 1993-ban arról értesítette a IV. és a XV. kerületieket, hogy a rákkeltő szennyezéseket megszűrő füstgázmosó 1995-ig megépül.– Azt is „jótékony homály” fedi, hogy az 1980-as években az akkori hatalom egy olyan környezetszenynyező testet hozott létre, amelynek működése rendkívül káros az egészségre. Ezt 1991-ben hivatalosan is megerősítette egy környezetvédelmi miniszteri rendelet. Az eset kicsiben hasonlatos Csernobilhoz. Itt is az évtizedek múlva jelentkező károsodások jelentik a legfőbb veszélyt. A dioxinok, a nehézfémek hatása nem azonnali hajhullással jelentkezik. Azok beépülnek a sejtjeinkbe, a génjeinkbe. Káros hatásuk az utódoknál jelenik meg torzszülöttek vagy súlyos deformáció formájában. A budapesti agglomerációs településekkel együtt mintegy 300 ezer ember veszélyeztetett. Ezért mondom, hogy a fő felelős Demszky Gábor. Felvetődik az ügy büntetőjogi vonzata is. A hatóságok nem tettek meg mindent a szenynyezés megszüntetéséért. A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez írt levelemben nem véletlenül idéztem Szent István első számú törvényét: „Az a bíró, aki a rábízott ügyet harminc napon belül nem intézi el, azt verjék meg.” Álságos a kormányra kenni az ügyet, hiszen egyrészt a környezetvédelmi tárca biztosítja a füstgáztisztító berendezés megépítési költségeinek a felét, másrészt 1998-ra már minden hatósági engedélyt beszereztek az illetékesek, mégis elhalasztották valamilyen megfontolásból az építkezést. Jelenleg semmiféle hatósági engedélye nincs az égetőműnek, a főpolgármester a kormányra mutogat, miközben a városnak százmilliárd forintja van tartalékban. Ezt tartom én aljas politikának.– Újpest első embereként más ügyekben is folyamatosan konfliktusba keveredik a fővárossal. Tavaly nyáron a kerület leválásának gondolata is szóba került, a képviselő-testület még szakértőket is megbízott. Hol áll az ügy?– Mielőtt bármit is mondanánk, meg kell várni, miként alakul az önkormányzati finanszírozás folyamata. A szakértők szerint ha Újpest önálló város lenne, gazdaságilag nagyjából ugyanott állnánk, ahol most. Ugyanakkor az Országgyűlés által elfogadott kétéves költségvetés megváltoztathatja az eddigi negatív irányokat. A Perlaki Jenő fideszes képviselő nevével fémjelzett módosításokkal a kerületek végre megkaphatják a törvényben előírt feladataik ellátásához szükséges pénzeket. Úgy tudom, az Szabad Demokraták Szövetsége az Alkotmánybíróságon támadta meg a költségvetés ezen rendelkezéseit, ezért a taláros testület döntéséig nem lépünk semmit.– Korábban egy úgynevezett szövetségi főváros kialakítását javasolta a problémák megoldására, ám ez az elképzelés ma távolabb van a megvalósulástól, mint valaha.– Budapest jelenleg életképtelen, ezt szinte mindenki látja. Az első ciklusban, a kezdetekben még SZDSZ-es voltam, akkor én léptem fel mindig a legkeményebben. Igaz, az 1990-ben megválasztott kerületi polgármesterek közül egyedül nekem volt államigazgatási tapasztalatom. Nem jelenthet a politikusok között haragot, ha valaki az igazságot próbálja meg kimondani. Én legelőször nem a sajtóhoz fordultam, nem rúgtam be a ház ajtaját, hanem kopogtattam. Még 1991-ben két másik akkori polgármestertársammal együtt levelet írtunk Demszky Gábornak, hogy mindent szakmailag kellene megvizsgálni. Felhívtuk a figyelmét arra is, hogy ha egy adott kérdésben a szakmai szempontok sérülnének, akkor egy városvezetőnek el kell felejtenie a politikát. A főpolgármesterrel való kapcsolatomat alapvetően meghatározták a fővárosi törvény 1991. májusi elfogadása körül történtek. Dokumentálni tudom, hogy akkor – a többségükben SZDSZ-es – polgármesterek megállapodtak az ugyancsak szabad demokrata főpolgármesterrel a párt parlamenti frakciója által támogatandó módosító csomagról. Emlékszem, a megállapodást este kötöttük meg, a szavazás másnap volt. Az SZDSZ-esek összesen negyvenkét helyen szavaztak másképp, mint ahogy az egyezség szólt. Valamennyi pont a főváros javára módosította az előírásokat a kerületekkel szemben. Ennek csupán folytatása volt az 1994-es módosítás, amikor a Horn–Kuncze-kormány létrejöttének egyik feltétele volt, hogy a főváros az SZDSZ-é legyen. Ekkor hatálytalanították a fővárosi jogszabályt, beolvasztották az önkormányzati törvénybe, s megvonták több ponton is a kerületek jogosítványait. A szocialistákkal való koalíciókötés után én is otthagytam a pártot.– Hol tart most a polgármesterek többsége által szorgalmazott közigazgatási reform ügye?– Ehhez parlamenti törvénymódosítás kellene – de ez már politika. Ha csak a Főpolgármesteri Hivatal működését nézzük, szembeötlő a szervezetlenség. A huszonhárom ügyosztályból álló egység minden normális szervezeti felépítéssel ellentétes, gyakorlatilag egy megkettőzött hivatal. Ez azt jelenti, hogy egy-egy határozatot „végigvisznek” a hivatalon előkészítés címén, ám ez „nem mehet ki”, mert a főjegyző veszi át a szerepet, és kezdődik minden elölről. Lehet, hogy sokakat megbotránkoztat, de az 1990 előtti fővárosi tanács hivatali felépítését én jónak tartom. Nem a kommunisták találták ki a spanyolviaszt: ez a rendszer egy évszázados fejlődés eredménye. A folyamat akkor kezdődött, amikor III. Béla alatt bevezették az írásbeliséget, folytatódott azzal, hogy megjelentek a hivatásos írnokok a XVII. században, majd Ferenc József idején megszületett az az iktatási rend, amely ma is él.– Néhány hónapja saját szakállára „főpolgármesterjelölt-keresésre” indult Budapest más kerületeinek civil szervezeteinél. Van-e eredmény?– Név szerinti jelöltről nem beszélnék. Ugyanakkor annyi már látszik, hogy elsősorban szakmai szempontokat kellene figyelembe venni. A főváros első emberének olyannak kell lennie, akinek már vannak államigazgatási tapasztalatai, és gyakorló polgármester, tehát tudja, hogy miről van szó.– Mint már említette, sokan azzal vádolják: közszerepléseivel saját magának kampányol.– Nem vágyom a főpolgármesteri székre. Amit újpestiként teszek, a kerületért teszem. Azt azonban nem titkolom, hogy 2002-ben az Újpestért Egyesület színeiben, a jobboldali pártok támogatásával szeretnék indulni az országgyűlési választásokon. Számtalan párt és szervezet próbált meggyőzni már 1994-ben és 1998-ban is, hogy legyek parlamenti képviselő. Erre a szerepre azonban tudatosan készülök már 1990 óta.