Tegnap este az izraeli kormány végül úgy döntött, hogy elfogadja az amerikai tárgyalási javaslatot, a palesztin féllel egyetemben. A konfliktus azonban egyre jobban éleződik a Közel-Keleten: az izraeli miniszterelnök kabinetfőnöke Oroszország segítségét kérte a térségben dúló erőszak megfékezésére.Az izraeli kormány szerdán este úgy döntött, hogy elfogadja az amerikai tárgyalási javaslatot, és küldöttséget meneszt Washingtonba a palesztinokkal folytatandó megbeszélésekre. Ehud Barak kormányfő minisztereinek egy csoportjával rendkívüli ülést tartott Jeruzsálemben, és ezen mérlegelték azt a tényt, hogy Jasszer Arafat palesztin vezető hosszú habozás után és fenntartásokkal ugyan, de elfogadta a leköszönő amerikai elnök javaslatát, amely Clinton elképzelései szerint egy széles körű béketárgyalási folyamat kezdetét jelenti.Barak nem sokkal korábban még azt tudatta, hogy nem hajlandó Washingtonba utazni, és megszakít minden kapcsolatot a palesztin illetékesekkel. Clintonnal folytatott telefonbeszélgetése után értésre adta azt is, hogy megítélése szerint az amerikai elnök és Arafat találkozóin nem született áttörés értékű megállapodás.Arafat amerikai tárgyalóküldöttségétől származik az az értesülés, hogy a palesztin vezető elfogadta az amerikai gyámkodás mellett lefolytatandó tíz-tizenkét napos intenzív palesztin–izraeli tárgyalássorozat ötletét. Személyesen várhatóan csütörtökön, az arab országok külügyminisztereivel tervezett találkozója után tesz nyilatkozatot. Az izraeli külügyminiszter szerint csoda történnék, ha a két fél még Clinton mandátumának közelgő lejárta előtt aláírná a békeegyezményt.Eközben Ariel Saron, a jobboldali Likud párt vezére, a februárban esedékes izraeli kormányfőválasztás egyik indulója, az izraeli rádiónak nyilatkozva kijelentette: győzelme esetén egyetlen zsidó telepet sem számol fel Ciszjordániában, illetve a Gázai övezetben.Rendkívüli megbeszéléseket folytatott Moszkvában a közel-keleti helyzetről az izraeli miniszterelnök kabinetfőnöke és vezető biztonsági tanácsadója csütörtökön. Dani Jatom arra kérte Alekszandr Avgyejev külügyminiszter-helyettest, hogy Oroszország vesse latba befolyását a közel-keleti erőszak megfékezéséért.Egy izraeli tank a ciszjordániai Ramalláh közelében szerdán hajnalban – palesztin források szerint – legalább négy sorozatot adott le egy palesztin őrhely felé, az izraeli szolgálatok csupán egyetlen sorozatról tesznek említést. A tájékoztatás szerint előzőleg a palesztin állások felől tüzet nyitottak az izraeli erőkre. Az akcióban egy palesztin fegyveres megsebesült. A közlemény cáfolta azt a palesztin állítást, amely szerint az izraeli tankok behatoltak volna a palesztinok teljes ellenőrzése alatt álló területre. Lövöldözés volt az izraeliek és a palesztinok között a Gázai övezetben is – ennek kezdeményezői a palesztinok szerint az izraeliek voltak, ezt a másik fél cáfolta. Heves lövöldözés volt a gázai Necarim zsidó településnél.Az izraeli hadsereg szerda reggel egyébként tüzérségi tűzzel árasztott el az izraeli–libanoni határvidék keleti övezetében kiszemelt célpontokat, miután a síita Hezbollah milícia emberei aknavető-támadást intéztek izraeli terület ellen. Az izraeli hadsereg közlése szerint az izraeli légierő vadászbombázóit is bevetették. Az izraeli rádió jelentése szerint a Libanonból kilőtt gránátok nem okoztak károkat az Izrael, Libanon és Szíria közötti határháromszög vitatott területén. Az izraeli–libanoni határvidék keleti részében elterülő úgynevezett Seba mezőgazdasági egységek övezete vitatott terület a két ország között. Libanon magának igényli a területet, amely izraeli értelmezés szerint eredetileg Szíriához tartozott, de amelyet Izrael az 1967-es háborúban elfoglalt. Izraeli vélemény szerint ezért csak egy Szíriával való békeszerződés alapján lehet visszaadni.Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök szerint a következő választások semmit sem oldhatnak meg Izrael és a palesztinok konfliktusában, ezért nem indult a miniszterelnökség elnyeréséért. A jobboldali politikus a The Wall Street Journal Europe számára írt cikkében Ehud Barak munkapárti miniszterelnököt cinikus politikai játékkal vádolta, amelynek célja szerinte csak az volt, hogy a parlamenti választásokat elkerülje, most pedig a palesztinoknak tett újabb engedményekkel akarja újra megválasztatni magát kormányfőnek s változatlan parlamenti erőviszonyok mellett folytatni rossz politikáját. Netanjahu szerint az intifáda hónapjai felnyitották az izraeli közvélemény szemét arra, hogy „a palesztinoknak nem Izrael határaival, hanem a puszta létével van bajuk”. Netanjahu kifejti, hogy Izrael csak az erőpolitika alapján élhet biztonságban arab szomszédaival.
Gál Kinga: Brüsszelben el akarják törölni az egyhangúságot, ez önmagában lemondásra adna okot
