Újfajta üzemanyagokat keres az autóipar

Az apadó kőolajkészletek és a rohamosan vékonyodó ózonpajzs egyre sürgetőbbé teszik, hogy a belső égésű motorokat más hajtásmódokkal váltsa ki az autóipar. Éppen ezért a legtöbb gyár gőzerővel dolgozik az új megoldásokon.Az alternatív üzemanyagokkal való kísérletezés egyidős az automobilizmus történetével; annak idején maga a benzinmotor is csupán mellékszereplőként jelent meg a színen. A múlt század mérnökei a gőzgépre, haladóbb társaik az elektromos autókra esküdtek. Ferdinand Porsche is egy villanyhajtású kocsival kezdte autómérnöki karrierjét 1900-ban. A kor technikai színvonalán azonban megoldhatatlan volt a mindennapi használathoz elegendő áram tárolása.Pedig a jövő egyértelműen az elektromos hajtásé. Zajt alig kelt, károsanyag-kibocsátása nulla, ráadásul bőséges és egyenletes forgatónyomatékot szállít a hajtott kerekekhez, így váltóműre sincs szükség. A kérdés viszont ma is ugyanaz, mint száz éve: hogyan lássuk el a villanymotorokat megfelelő mennyiségű árammal?A legtisztább megoldás a napelem lehetne, de a mai szolárcellák fajlagos teljesítménye még csupán kísérleti autók mozgatására elegendő. Ígéretesek viszont a nagy kapacitású akkumulátorokkal, a hibrid hajtással és az üzemanyagcellákkal folytatott kísérletek. Miközben minden, magára valamit is adó gyár kifejlesztette környezetbarát modelljeit, a világpiacon mindössze két, hétköznapi használatra valóban alkalmas „zöld” autó kapható.A külső áramforrásról feltölthető EV1-et kizárólag az Egyesült Államokban forgalmazza a General Motors. A kétüléses jármű elektromotorját 26 darab nikkel-fém hibrid akkumulátor táplálja. Nulláról százra 8,5 másodperc alatt gyorsul, végsebessége 130 km/h, ami az amerikai közlekedési szabályok tükrében tökéletesen elegendő. Annak ellenére, hogy hatótávolsága mindössze 150 kilométer, az EV1 fogadtatása jó volt, különösen Kalifornia államban, ahol a világon a legszigorúbbak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó korlátozások.Ugyancsak nikkel-metál hibrid akkumulátorokról üzemel a Toyota Prius, amely hamarosan Magyarországon is kapható lesz. A Prius két hibrid technológia kombinációját alkalmazza. Ez annyit jelent, hogy különlegesen magas hatásfokú benzinmotorja nemcsak az akkumulátorokat táplálja, hanem a sebesség és a terhelés függvényében magába a hajtásláncba is bekapcsolódhat.Mivel a hangsúly a környezetvédelmen van, a benzinmotor üzemeltetéséről a rendszer annak pillanatnyi hatásfoka alapján dönt. Így városi üzemben, induláskor vagy enyhe emelkedőn az elektronika lekapcsolja a belső égésű motort. Ilyenkor a Prius tisztán elektromos üzemű autóként halad, azaz teljesíti a ZEV (Zero Emission Vehicle) kritériumait. Egyenletes sebességnél vagy gyorsításkor az optimális fordulatszámon működő másfél literes motor az adott körülményeknek megfelelő arányban hajtja a kerekeket és tölti a generátort.A Prius 1997 végén hódította meg Japánt, ám ahhoz, hogy Európában és az USA-ban is sikert arathasson, számos részletét módosítani kellett. A kontinentális igények szerint is használható méretű csomagtérhez kisebb, egyszersmind nagyobb kapacitású akkumulátorokra volt szükség, valamint át kellett dolgozni az elsősorban tokiói araszolgatáshoz tervezett vezérlőelektronikát.Hasonló rendszer piacra dobását fontolgatja a Fiat. A hibrid szívet stílszerűen a futurisztikus Multiplába ültetik be. A hatszemélyes egyterű másik két változatát metán-, illetve metán-benzin hajtással szerelték fel, ezek kifejezetten meggyőző menetteljesítményekkel rendelkeznek.A fent említett technológiák bizakodásra adnak okot, de a végleges megoldást az elektromos áram teljesen tiszta előállítása jelentené. Erre az üzemanyagcella tűnik a legalkalmasabbnak, amint azt az Opel előrehaladott stádiumban lévő kísérleti autójában bemutatta.A Zafira alapjaira épített HydroGen1-et a fedélzetén tárolt cseppfolyós hidrogén és a légkör oxigénjének kölcsönhatásakor keletkező elektromos áram hajtja. A mindössze 80 fokon végbemenő folyamat égésterméke tiszta víz, ezért az autó teljes mértékben környezetbarát. A jármű paraméterei ígéretesek: végsebessége 140 km/h, hatótávolsága 400 km, tömege pedig mindössze 150 kilogrammal nagyobb a hagyományos üzemű Zafiráénál.A sorozatgyártás beindításáig azonban néhány komoly problémát meg kell még oldani. A GM Globális Alternatív Meghajtási Központjának mérnökei megfeszített tempóban dolgoznak a hidrogén környezetbarát előállításán, az autóban való biztonságos tárolásán, illetve az utántöltő állomások kiépíthetőségén. Ez utóbbira véleményük szerint legalább két évtizedet kell még várni. Köztes megoldásként a hidrogén a gépkocsi fedélzetén is előállítható alacsony kéntartalmú benzinből. A benzinreformálásként ismert folyamat egyetlen káros végterméke minimális mennyiségű szén-dioxid, a folyamat hőmérséklete viszont meghaladja a 800 fokot, ami újabb akadályokat gördít a megvalósítás útjába.A fantasztikus filmekből ismert, hangtalanul surranó járművek tehát egyelőre még váratnak magukra. Ugyan a keleti bölcselet szerint sok kis ugrással nem juthatunk át a szakadékon, ám a környezet védelme céljából tett legkisebb lépés is hatalmas fejlődés. Ilyenformán csak remélhetjük, hogy a Toyota Priust és követőit nemcsak a vásárlók, hanem az adó- és a vámtarifák alkotói is kegyeikbe fogadják majd.