Világbanki lecke Törökországnak

Törökországban immár elültek a novemberben támadt súlyos pénzügyi válság hullámai, legfőként annak köszönhetően, hogy a Nemzetközi Valutaalap kiadós kölcsönnel sietett a bajba jutott kis-ázsiai ország segítségére. Most Ankarán a sor, hogy beváltsa a válság nehéz napjaiban tett ígéreteit, ami fájdalmas és a törékeny belpolitikai egyensúlyt esetleg negatívan befolyásoló döntésekkel jár majd. A tavaly év végi krízis mindenesetre annyi „haszonnal” járt, hogy ismét a gazdaságpolitikára irányította a figyelmet, amelynek megoldatlan kérdéseiről a belpolitikai csatározások közepette a politikusok rendre elfeledkeznek.A Világbank törökországi irodájának vezetője szerint a pénzügyi csőd bekövetkezte attól a pillanattól kezdve megjósolható volt, hogy Ankara mintegy tíz évvel ezelőtt liberalizálta a pénzpiacát anélkül, hogy a pénzintézetek működésének szabályozására és ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat kiépítette volna. A főtisztviselő úgy véli, hogy a bajok szigorú és következetes pénzügypolitikával, kiszámítható és nem túl korlátozó monetáris politikával, a befektetők bizalmának helyreállításával és a gyengélkedő bankrendszer mihamarabbi átalakításával orvosolhatók.A gazdasági szerkezetátalakításra és a privatizáció felgyorsítására már történtek lépések. Fontos azonban – véli a világbanki főtisztviselő –, hogy a török kormányzat most kellő eltökéltséget mutasson ezeknek véghezvitelében. Nemzetközi pénzügyi körök különösen fontosnak tartják az energiaszektor (például a gázszolgáltatók), a Türk Telekom és a török légitársaság, a Türk Hava Yollari magánosítását. Törökország nem dúskál energiahordozókban, ám igen nagy energiafelhasználó, és egyre fontosabb lehet, mint tranzitútvonal a közel-keleti és a közép-ázsiai gáz és olaj továbbításában. A kormány azonban joggal óvatos a kiárusításban, hiszen az energiaárak ennek nyomán várható emelkedése nem lenne túl népszerű a hideg anatóliai télben. A török lakosság kétharmada nyugat-európai mércével mérve nagyon szegény, minden árfelhajtó intézkedés az iszlámista politikai demagógia erősödéséhez vezethet körükben, ami még messzebb sodorhatja az országot Európától és a hőn óhajtott EU-csatlakozástól.A bankszektor problémáit illetően a javasolt „terápia” a még mindig túl nagy hányadot kitevő állami bankok, illetve a bankfelügyelet által ellenőrzött veszteséges bankok eladása. Török szakértői körök azonban a legjobbnak látnák, ha ezeket a bankokat egyszerűen bezárnák, hiszen a rossz hitelkihelyezések miatt (nagyon gyakran korrupció eredményeként) jutottak ilyen helyzetbe. Arra pedig semmi garancia nincs, hogy magánosításuk után döntéseik tisztán üzleti alapon születnek majd. Abban azonban teljes az egyetértés a külföldi és a hazai szakemberek között, hogy az ellenőrzést fokozni kell, ahogyan azt a tavaly sebtében elfogadott pénzintézeti törvény is előirányozza.