Vizsgálatot kértek a PSZÁF-ra

Levélben kért felügyeleti intézkedést Varga Mihály pénzügyminisztertől a Realbank károsultjainak húsz tagja – betétes, kötvényes, részvényes – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) szemben.Ez azért történt meg, mert a károsultak 2000. október 16-án közérdekű bejelentést juttattak el a PSZÁF-hoz, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy Singlovics Béla – akit korábban a PSZÁF jogelődje, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) a Realbank felügyeleti biztosának tett meg – jogszabályba ütközően járt el, és ezzel több száz- millió forint kárt okozott az irányítására bízott szervezetnek. A közérdekű bejelentés másolatát megküldték a korábbi pénzügyminiszternek, Járai Zsigmondnak is, kérve, hogy gyakoroljon felügyeletet annak érdekében, hogy a PSZÁF korrekten végrehajtsa a vizsgálatot. A felügyelet 2000. november 30-án kelt válaszlevelében a közérdekű bejelentés kivizsgálását ennek ellenére megtagadta. A károsultak szerint a PSZÁF ezt jogellenesen tette.Kubicsek Sándor, a levél egyik aláírója szerint a bejelentés kivizsgálását megtagadó jogszabálysértő döntés vélelmezhetően annak a következménye, hogy a PSZÁF nem a megfelelő személyre bízta a bejelentéssel kapcsolatos intézkedést. A törvény ugyanis előírja, hogy a bejelentés kivizsgálásában csak Singlovics Béla közvetlen felettese járhat el. A felügyelet azonban olyan kollégára bízta a feladatot, akitől az ügy elfogulatlan elintézése nem volt várható. Mégpedig azért, mert az ügyintéző nemcsak nem volt felettese Singlovics Bélának, hanem azért sem, mert a kolléga korábban ügyintézője volt annak az ÁPTF-határozatnak, amely jóváhagyta a Realbank aranyrészvényének áron alul (a névérték 0,5 százalékén) történő értékesítését. Az ügyintéző korábban küldött levelében is közölte azon magánvéleményét, hogy – vizsgálat nélkül is – mindenben egyetért Singlovics Béla intézkedéseivel. Ez az jelenti, hogy a PSZÁF ügyintézője nem tekinthető elfogulatlannak ebben az ügyben.A károsult sérelmezte, hogy a PSZÁF első lépésben a közérdekű bejelentést panasznak minősítette, majd ezután megállapította ennek ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a bejelentés nem felel meg a törvényben meghatározott panasz fogalmának, mert az bírósági hatáskörben is elintézhető. Ha a bejelentés a panasz fogalmának nem felel meg, akkor a PSZÁF-nak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a beadvány megfelel-e a közérdekű bejelentés törvényben deklarált fogalmának. A törvény csak az elintézés módját szabályozza, de az elutasítás lehetőségét nem tartalmazza.A levél aláírói kérték a pénzügyminisztert, hogy éljen törvény adta eszközeivel, gyakoroljon felügyeletet a PSZÁF felett, és szólítsa fel a sérelmezett a jogszabálysértések megszüntetésére, és a bejelentés kivizsgálásának haladéktalan megkezdésére.Lapunk megkereste Gulácsi Ferencet, a PSZÁF főosztályvezetőjét, aki elmondta: a vonatkozó rendelet szerint az elintézésre hivatott szerv vezetője, illetve az általa megbízott személy dönti el, hogy a bejelentést – tartalmától függően – közérdekű bejelentésként, javaslatként, vagy panaszként kell-e kezelni. A felügyelet ezzel a jogával élt, így minősítette a bejelentést panasznak. A károsultak levelükben azt kérték, vizsgálják meg, hogy jogszerűen intézkedett-e a felügyeleti biztos, és tevékenységével okozott-e kárt. Ennek megállapítására a PSZÁF-nak – hatáskör hiányában – nincs lehetősége, ezt csak a bíróság teheti meg. A PSZÁF ügyintézőjének elfogultságával kapcsolatban a főosztályvezető hangsúlyozta: minden hivatalos levél a felügyeleti szakterületekről beérkezett információk összességét tartalmazza, azaz nem tekinthető egy ember állásfoglalásának, így teljességgel kizárható bármiféle elfogultság.