Vizsgálják a cementipari privatizációt

Kartellgyanú és piaci erőfölénnyel való visszaélés kivizsgálása miatt eljárást indít a GVH a hazai cementipar két felvásárlója ellen. A versenytanács precedens- értékű döntését Horváth László fideszes honatya kezdeményezésére hozta meg. Az érintett vevőket, már többször elmarasztalták: a cégeket legutóbb az unió legfelső bírósága és a német versenyhivatal büntette meg, márkamilliókra.Tavaly szeptemberben állt le a cementgyártás a Holderbank és a Heidelberger 50-50 százalékos érdekeltségében lévő bélapátfalvai cementgyárban. A térség országgyűlési képviselője, Horváth László (Fidesz) akkor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsához fordult azzal a kérelemmel, hogy indítsanak versenyfelügyeleti eljárást a hazai cementipart kézben tartó, és egymással kapcsolatban álló két cégcsoport ellen.Horváth László kérelmét egyebek között arra alapozta, hogy a két cég nem jelezte a versenyhivatalnak közös érdekeltségét a Bélapátfalvai Cement- és Mészipari Rt.-ben. Ugyanakkor annak kivizsgálását is kérte, hogy a hazai öt cementgyárat fele-fele arányban birtokló két cégcsoport nem él-e vissza piaci erőfölényével.A versenytanács tárgyaláson kívül hozott döntése értelmében elindítja a versenyfelügyeleti eljárást – áll a GVH határozatában, ami precedensértékkel bír a hazai piacgazdaság történetében. Az eljárás során górcső alá veszik a két céget, azt vizsgálván – többek között –, hogy összehangolják-e tevékenységüket, azaz kötöttek-e árkartellt, illetve viszszaélnek-e a hazai piacon meglévő erőfölényükkel. Egy esetleges hazai versenyhivatali elmarasztalás nem lenne egyedülálló a két cég életében. Horváth László szerint ugyanis Európa-szerte már többször megbírságolták hasonló magatartás miatt a cégeket. – Így az unió legfelső bírósága, a Német Szövetségi Versenyhivatal rótt ki több száz milliós bírságot, sőt a portugál kormány – a hazai piac védelme érdekében – az említett cégek ottani tulajdonszerzését is megakadályozta – közölte tegnap újságírók előtt Horváth László.A képviselő bízik abban, hogy a gazdasági bizottság illetékes testülete ma a cementipar privatizációjának felülvizsgálata mellett foglal állást. Amint azt a Magyar Nemzetben korábban részletesen közöltük: úgy jutott a bélapátfalvai cementgyár a külföldi befektetők teljes tulajdonába, hogy hazai magánszemélyek eladták számukra részesedésüket.A magyarok – döntően a privatizációs körbe vont cementgyárak menedzsmentjéből álló társaságok – természetesen igénybe vették az összes lehetséges kedvezményt.Így a közpénzekből finanszírozott, rendkívül kedvező kamattámogatású E-hitelt, valamint kárpótlási jegyeket, amelyek piaci értéke akkor ugyan névértékük 34 százalékát érte, de a privatizációban 116 százalékon számolta be az Állami Vagyonügynökség.Hasonlóképpen – állítja Horváth László –, a befektetők minimális készpénzzel jutottak 4,3 milliárd forintos vagyonhoz.– A bélapátfalvai gyár bezárásának nem gazdasági okai vannak – állítja Barta Norbert, Bélapátfalva polgármestere. A térség országgyűlési képviselője és a polgármester úgy látja: a gyár bezárása mögött a két külföldi társaság monopolisztikus törekvései állnak. A cégek ellenőrzik ugyanis a nyugat-európai piac jó részét, s teljességgel a kelet-közép-európai piacot, miután megszerezték Szlovákia, Csehország, Románia, Szlovénia, Horvátország, Lengyelország és Ukrajna legjelentősebb cementgyárait.