Még a Libéria elleni nemzetközi bojkottig is elmehet fenyegetéseiben Ruud Lubbers, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, aki a tervek szerint ma találkozik Monroviában Charles Taylor elnökkel. A szomszédos Guineában kialakult menekülthelyzet humanitárius katasztrófával fenyeget: mintegy 450 ezren kerestek itt menedéket a polgárháború sújtotta Sierra Leonéből és Libériából. Közülük 250 ezren zsúfolódtak össze a „Papagájcsőr” nevű területen, Guinea déli részén, amely mintegy beékelődik Sierra Leonébe. A válsághelyzetben döntő szerepet játszanak a Libéria által támogatott gerillacsoportok, amelyek Guineában is harcban állnak a kormányerőkkel.A fegyvervásárlásaikat, üzleteiket és fegyveres villongásaikat főleg gyémántüzletekből fedező gerillacsapatok az elmúlt esztendőkben irtózatos tömegmészárlásokat rendeztek Sierra Leonében: Free-town lakosai arra ébredtek, hogy állig fölfegyverzett suhancok lövöldöznek mindenkire, aki él és mozog az utcákon. A Foday Sankoh nevéhez kapcsolódó „fölkelés” évekig tartott. A gyémántlelőhelyeket megszállva tartó gerillák ENSZ-katonák százait is túszul ejtették. Sankoh, akit 2000 tavaszán foglyul ejtettek, mozgalmának megszervezése előtt Libériában kapott menedéket és támogatást.A Guineában elharapózó válság a Sierra Leoneihez, sőt némileg a kongói válságsorozatokhoz hasonló forgatókönyv alapján zajlik: a menekültek destabilizálják a határvidéket, megjelennek a gerillacsoportok, a százezerszámra összezsúfolódó menekültek pedig táboraikban rekednek élelmiszer és ellátás nélkül. Lubbers a hét eleje óta azon munkálkodik a helyszínen, fővárosból fővárosba utazva, hogy egy biztonsági folyosót hozzon létre a menekültek evakuálása céljából. Charles Taylor libériai elnök közvetítésével egyébként már sikerült elérni, hogy az ENSZ-katonákat szabadon bocsássák a Sierra Leo- ne-i lázadók. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa Tejan Kabbahhal, Sierra Leone elnökével is tárgyalt a Guineába menekültek visszatelepítéséről. Kabbah figyelmeztetett: Sierra Leone nem képes újabb menekültek (vissza)fogadására, hiszen a környező országokból folyamatosan érkeznek a menedéket kérők.Freetownban egyébként szintén háborús állapotok uralkodnak: az utcákon gyakorlatilag járdák sem maradtak a romhalmazoktól, viszont nyüzsögnek a különböző egyenruhás csoportok. Az ENSZ-misszió, a Minusil csak részben képes a rend fenntartására, a településeken és a fővárosban nincs áram- és vízszolgáltatás. Lubbersnek Guineában a kormány garanciákat adott, a tervek szerint a menekültek egy részét előbb északi irányba, majd a tengerparti főváros, Conakry felé evakuálnák. A menekülttáborokból Conakry szerint mintegy kétszázezren már az ország belsejébe szivárogtak, így a 450 ezer főből mintegy 250 ezren maradtak a gerillák és a kormányerők által képezett frontvonalak közé szorítva. Ha Lubbers tárgyalásai nem járnak kézzelfogható eredménnyel, az nemcsak a menekültek sorsát pecsételheti meg: a konfliktus kiterjedésének veszélye is egyre élénkebben jelentkezik Nyugat-Afrika e nyugtalan régiójában.

„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja