A törvény szigora

Kétféle baj szokott lenni a törvényekkel. Leginkább az, hogy a jogszabályok túlságosan megkötik az állampolgár kezét, olykor még a lábát is. Máskor meg: a paragrafusok túl nagy teret engednek az ügyeskedőknek. A jogszabályok közötti hézagokban cikázva lehetőség van – a többség rovására – előnyt szerezni.Mostanában például a tőkepiac szereplői tartják túlságosan megengedőnek a vállalatok felvásárlását szabályozó törvényt, annak kapcsán, ahogyan a BorsodChem részvényeit felvásárolta az oroszországi Gazprom, érdekeltségein keresztül. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által aggályosnak tartott felvásárlási akciónak eddig is számos felvonása volt. A társaság előző igazgatósága jelezte, hogy a részvényeik ismeretlen kezekbe kerültek, s a többi részvényes érdekei sérülnek. A tőkepiacot felügyelő szervezet komolyan vette a jelzést, s felhívással fordult az új részvényesekhez, miszerint tevékenységük nincs összhangban a jogszabályokkal. A törvény úgy rendelkezik, hogy annak a részvényesi csoportnak, amelyik egy társaságban harminchárom százalékosnál nagyobb befolyást szerez, kötelessége ezt a tényt nyilvánosságra hozni, továbbá vételi ajánlatot tenni a többi részvényesnek. A törvényalkotó szándéka szerint ezzel azt biztosítaná, hogy ha egy cégnél új, meghatározó befolyással bíró tulajdonos tűnik fel, aki esetleg a korábbitól eltérő üzletpolitikát folytat, akkor a többi részvényes, aki akaratán kívül került ebbe a helyzetbe, piaci áron eladhassa részvényeit. A törvény tehát a kisebbségi részvényesek érdekét védi a nagy tőkeerejű befektetőkkel szemben.A BorsodChemnél az a rendkívüli helyzet állt elő, hogy mindmáig egyetlen tulajdonos sem jelentette be, hogy átlépte a törvényben meghatározott tulajdonosi arányt, a legutóbbi közgyűlésen mégis egy jól körülírható csoport érdekei érvényesültek. A leginkább szokatlan – noha a részletek ismeretében egyáltalán nem meglepő –, hogy a tulajdonosokat képviselő testületbe, az igazgatóságba két olyan személy került, aki a Szibur alkalmazottja, noha a szavazás pillanatában a Szibur – a részvénykönyv szerint – egyetlen BorsodChem-részvénnyel sem rendelkezett.A tőkepiaci szakemberek szinte kivétel nélkül úgy ítélik meg, hogy nem kívánatos az a felvásárlási mód, ahogyan a BorsodChem, az egyik legnagyobb vegyipari vállalat felvásárlása eddig zajlott, zajlik. Vannak, akik úgy vélik, a felügyeletnek már hamarabb lépnie kellett volna, hiszen korábban sem volt minden vegytisztán szabályos a hazai felvásárlások történetében. A törvényhozók és alkalmazóik azért vannak nehéz helyzetben, mert miközben mindenki számára elfogadható módon kell szabályozni e tőzsdei manővereket, tiltani vagy a gyeplőt túl szorosra fogni nem érdemes, mert akkor a tőzsdét alapvető szerepétől fosztanák meg. A tőkepiac egyik legfontosabb szerepe ugyanis, hogy a cégek azokhoz a tulajdonosokhoz kerülhessenek, akik azt a leghatékonyabban tudják működtetni. Ha tehát egy tőzsdei társaságnak leromlik a jövedelmezősége – és ezért olcsóbbak lesznek a részvényei –, akkor azt megvehessék mások, akik javítani tudnak a helyzeten.A pénzügyi kormányzat a hasonlóan zavaros helyzetek megelőzéséért kezdeményezte a felvásárlási szabályok szigorítását. Az ügy sürgőssége ellenére is meghallgatták azonban a piaci szereplők véleményét, s a módosító indítványt a szakmai fórumok álláspontjának figyelembevételével készítették el. A konszenzus meglétére utal, hogy a hét elején a Budapesti Értéktőzsde tanácsa azzal a javaslattal fordult a pénzügyminiszterhez: a tárca legkésőbb márciusban terjessze a képviselők elé a törvénymódosítást.Most tehát az érdekeltek mindegyike kívánatosnak tartja a szorosabb szabályokat. Remélhetőleg az idő múlásával sem feledkeznek meg a mindenkinek kínos precedensről, s nem a törvényhozókon kérik számon, ha majd úgy érzik, gúzsba kötve kell táncolniuk.