Átalakulás előtt az energiaszektor

Európában nagy változások mentek és mennek végbe a vállalatok fúziójával, amely kihat az energiagazdaságra is. Legutóbb az RWE és a VEW egyesülése, valamint a Bayernwerk és a Preussenelektra E.ON-ná fuzionálása történt meg Németországban. Mindkét vállalat megközelítőleg azonos nagyságrendű, 200 terrawattóra áramot forgalmaz, és csaknem 200 ezer dolgozót foglalkoztat, valamint mindkét konszern Magyarországon is tevékenykedik. A Bayernwerk Hungária éppen nemrég változtatta meg a vállalat nevét E.ON Hungáriára. A legutóbbi fejlemény pedig az, hogy az E.ON bejelentette érdeklődését a PowerGen brit energetikai cég iránt, amely például tulajdonosa a Csepeli Áramtermelő Rt.-nek is. Mindez felveti, hogy milyen kihatásai lesznek a fúzióknak Magyarországon.Az energetikai cégek fúzióját követően az RWE lényegesen nagyobb lett Magyarországon, mert a VEW részesedései a Főgázban, a DDGázban és a Tigázban az RWE fennhatóságai alá kerültek, viszont így egyre hangosabbak azok a felvetések is, amelyek szerint az RWE helyzete versenyjogilag elgondolkodtató. Különösen Budapest van a RWE kezében. Az E.ON Hungária Rt. ezzel szemben a németországi fúzió által közvetlenül nincs érintve. Tisztázatlan még az EnBW helyzete, amely az EdF-hez, a világ legnagyobb áramszolgáltatójához került. Az EdF egyébként világszerte erősen terjeszkedő stratégiát képvisel. Érdekes, hogy az EnBW-n keresztül most már az EdF is „beleszól” az Elmű, az Émász és a Mátrai Erőmű ügyeibe. Az EdF-fel kapcsolatban az a hír járja, hogy nagy érdeklődést mutat az MVM Rt. és a Pécsi Erőmű iránt is, sőt az a legfrissebb hír, hogy megszerezték a Budapesti Erőmű Rt. többségi tulajdonát.Nagyobb változások éppen most várhatók, mivel az 1995-ben kötött szerződések ötéves értékesítési moratóriuma lejárt. Eddig a privatizációban megszerzett részvények eladásához az ÁPV Rt. engedélyére volt szükség. A várható változások egyik kérdése, hogy egyáltalán megmarad-e az RWE/EnBW konzorcium, amely az Elműt, az Émász-t és a Mátrai Erőművet érinti, miután az EnBW az EdF befolyási területe alá került. A két vállalat békés egymás mellett élése már nehezen képzelhető el, mivel az RWE és az EdF egész Európában versenytársak. Ha az RWE gyakorlatilag az EnBW-n keresztül az EdF-fel szövetségben marad, a csoportosulásnak tekintélyes piaci részesedése lesz. Az EdF-nek az Édász-ban is részesedése van, és beleszólása van a Titászon és Dédászon kívül az összes többi áramszolgáltató működésébe.Lehet, hogy ezért kell az EdF-nek az Édász-t elhagynia. Az EdF állítólag érdeklődik az Émász iránt is, ezért az RWE Émász-részvényeket adhatna fel Elmű-részvények javára, amelyek most az EnBW kezében vannak. Egy másik ötlet lehetne az EdF/EnBW magyarországi pozíciójának bővítése, amelybe az érintett körök esetleg az Édász/Titász cserét bevonnák. Eszerint az EdF megszerezné a Titászt, ellentételként az E.ON Hungária megkapná az EdF Édász-ban meglévő részvényeit (27,38 százalék). Az EdF számára ennek lenne értelme, mert ezután az Émász, a Titász és a Démász területét birtokolná, egyben öszszefüggően északtól keleten át Dél-Magyarországig, sőt az EdF-nek a Magyarországgal szomszédos országok energiagazdaságában is lehetne érdekeltsége.Az E.ON Hungária Rt. viszont haladéktalanul cáfolta a Titászra vonatkozó híreszteléseket, ugyanis a Titász-részvények Édász-részvényekre cserélése az E.ON-nak nem igazán állna érdekében. Az EdF szemszögéből ez mindenesetre egy más okból logikus lépésnek tűnne, mivel az EdF az Édász-nál erős nyomás alá kerül. Az osztrák hálózati társaság valószínűsíthetően meg akar szerezni egy jelentős részvénycsomagot az Édász-ban, ennek azonban számítások szerint az EdF-től kell jönnie. Igaz, ezt a hírt osztrák részről hivatalosan nem erősítették meg, francia oldalról pedig a hálózati társaság opcióját korábban már cáfolták. De elemzők szerint ez mégis igaz lehet. Az év végén lejárt az eladási moratórium, úgyhogy vélhetően a hálózati társaság előbb-utóbb hivatalos magyarázatot fog adni. Azok a tulajdoni részesedések, amelyekkel az EdF az Édász-ban az opció keresztülvitele után rendelkezni fog, vélhetően csak tizenkét százalékot tesznek ki.Jászay Tamás, az RWE AG magyarországi képviselője érdeklődésünkre megerősítette: nem tud olyan tárgyalásokról, amelyek az esetleges részvénycserékkel lennének kapcsolatban, valamint jelezte, hogy ezek a kérdések mindenképpen túlnőnek a magyarországi piacon, így ezekről, ha bekövetkeznek, nem itt fognak dönteni.A gázpiacon ugyancsak mozgás tapasztalható. Az RWE már a VEW gázrészesedései révén megerősödött. Más kérdés, hogy az RWE és a Ruhrgas a magyar gázüzletben együtt maradnak-e, vagy hogy a Ruhrgas az E.ON-nal dolgozik együtt. A Ruhrgastól jelenleg nem érkeznek egyértelmű híradások. Egyrészt együtt dolgozik az RWE-vel Prágában, másrészt az E.ON-nal Lettországban. A Gaz de France magyarországi gázérdekeltségeit már most egybevonja. A Dégáznak és az Égáznak egy vállalatnak kell lennie, bár első pillantásra nem tűnik ésszerűnek, mivel földrajzilag nem egymás mellett helyezkednek el. Kérdéses az is, hogy a Mol ténylegesen miként fog viselkedni. A Tigáz körüli spekulációk sem szűntek meg, ám az olasz tulajdonosok ezt mindenesetre cáfolták. Ennek ellenére mégis mindig újra felmerül, lehetséges, hogy azért, mert a szakértők sem az olasz, sem a francia vállalatokhoz nem társítanak hosszú távú elkötelezettséget Magyarországon.