Magyarországnak tekintélye van a NATO-ban ama teljesítménye alapján, amit 1999-es belépése óta nyújtott. Politikailag így már integrálódott a szövetségbe, a teljes katonai beilleszkedés azonban összetettebb és időigényesebb folyamat lesz – nyilatkozta lapunknak Herman János, hazánk új NATO-nagykövete.Felszínre hozta egy biztonságpolitikai konferencia a NATO-szövetségesek közötti lappangó nézeteltéréseket olyan témákban, mint például a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer vagy a közös európai védelmi politika. Ön, mint új NATO-nagykövetünk, milyen kihívásokat lát ebben Magyarország számára?– Nincs abban semmi különös, hogy vita folyik, hiszen az természetes velejárója a gondolkodásnak. Lehetőséget ad arra, hogy Magyarország is megfogalmazza az érdekeit és képviselje azokat. Ennek azonban olyan módját kell választanunk, hogy egyúttal hozzájáruljunk a szövetségesek közötti egyetértés megteremtéséhez is.– Ön tehát úgy gondolja, hogy az EU és a NATO között mutatkozó véleménykülönbségek miatt Magyarországnak nem szükséges különösebb stratégiát vagy taktikát kidolgoznia?– Ezekben a demokratikus alapokon nyugvó szövetségekben többféle érdek van jelen. A kérdés az, hogyan lehet ezeket a jól felfogott közös érdek- és távlati célok alapján összehangolni. Ez csak akkor volna nehéz, ha a két szervezet biztonságpolitikai érdekei jelentősen különböznének egymástól. Való igaz, hogy egyfajta átrendeződés időszakát éljük most, s erről sokféle vélemény fogalmazódik meg. Magyarországnak az a jó, ha hatékony marad a NATO, de közben erősödik az EU is. A két folyamat nemhogy kizárná, hanem inkább feltételezi egymást.– A katonai kiadások, illetve a valós katonai ütőképesség egyenes arányban áll-e az adott ország érdekérvényesítési lehetőségeivel Brüsszelben? Ha igen, mire számít, mekkora szava lesz egy átalakítás alatt álló hadsereggel és katonai költségvetéssel a háta mögött?– Erre a kérdésre magától értetődő volna az a válasz: a NATO szabályai szerint minden tagállamnak egyforma szava van, hiszen egy szavazata van, s döntést csak konszenzussal lehet hozni. Ugyanakkor tudom, hogy nem ez az egyetlen lehetséges – s főképpen nem az érdemleges – válasz. Úgy gondolom, hogy amikor egy-egy döntés a politikai előkészítés szakaszába ér, megindul egy sajátos érdekegyeztetési folyamat. Ebben a folyamatban természetesen fontosak a katonai képességek, de távolról sem egyedüli tényezőként jönnek számításba. Sokat ér egy ország politikai hozzájárulása, a szövetség politikai-biztonságpolitikai tevékenységének hatékonyabbá tételében játszott szerepe is. Magyarországnak, a taggá válása óta nyújtott teljesítményének köszönhetően, tekintélye van a NATO-ban. Hazánk éles helyzetben bizonyult megbízható szövetségesnek. Nem vitatható természetesen, hogy az egyes tagállamok katonai képességei fontosak. Talán nem is annyira a haderő egésze, méretei, mint inkább az, hogy vannak-e olyan elemei, amelyek megfelelnek a modern igényeknek, és éles helyzetben is képesek hozzájárulni a szövetség katonai erejéhez.– Szomszédaink közül, utolsóként, a közelmúltban Jugoszlávia is a demokratizálódás útjára lépett. Ön szerint jelent-e még biztonsági kockázatot Magyarország számára? Milyen egyéb biztonsági kockázatokat lát közel s távol?– Az utóbbi időben jelentősen átalakult a biztonság fogalma. Korábban az emberek azt tekintették a szó szoros értelmében vett biztonsági kockázatnak, ha egy ország háborúval fenyegetett egy másikat. Most, tágabban értelmezve, beszélünk környezetvédelmi, gazdasági, pénzügyi biztonságról, ez utóbbi téren a nagy országok is sebezhetők. Egyes országokon belül válságok alakulhatnak ki, amelyek közvetve vagy következményeikben jelentenek fenyegetést az adott térség biztonságára. A balkáni helyzet – bár örömmel üdvözöljük az ígéretes belgrádi változásokat – továbbra is biztonsági kockázatot jelent számunkra. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy folytatódjék a nemzetközi, benne az amerikai szerepvállalás a Balkánon, mindaddig, amíg megteremtjük a tartós stabilitás alapfeltételeit.– Közvetlenül kiutazása után milyen feladatok várják Brüsszelben?– Lesz egy nagyon jelentős diplomáciai esemény, amelynek révén a figyelem hazánk felé fordul. Tavasszal Budapesten rendezik meg a NATO külügyminiszteri konferenciáját. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert az 1999-ben felvett három új tag közül elsőként Magyarország lehet a házigazdája egy ilyen jelentős rendezvénynek.
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
