Az MKP szerint lassú a reform

Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő igen pozitívan értékeli a szlovák–magyar kapcsolatok alakulását. Nézete szerint az elmúlt két esztendő bebizonyította, ha van politikai akarat, leküzdhető a bizalmatlanság, sőt olyan együttműkö-dési folyamat indulhat el – kis lépések megtételével –, amely mindkét fél számára előnyös, s visszafordíthatatlanná teszi a kapcsolatok pozitív fejlődési irányát. A szlovák kormányfő erről szombaton beszélt Dunaszerdahelyen, ahol részt vett a Magyar Koalíció Pártja III. közgyűlésén, amelyen a felvidéki magyar politikusok a kormányzásban eltöltött több mint kétéves időszakot értékelték. Dzurinda külön kiemelte Orbán Viktorral kialakított jó viszonyát, s bejelentette, a hét végén együtt vesznek részt a Mol és a Slovnaft közös, pozsonyi jótékonysági kulturális rendezvényén, majd márciusban hivatalos budapesti látogatásra utazik, amikor is magyar partnerével ellátogat Esztergomba, hogy tájékozódjanak a Mária Valéria híd újjáépítésének helyzetéről, a munkálatok harmonogramos betartásáról.A szlovák kormányfő elismeréssel szólt a Magyar Koalíció Pártjáról is, amelyet „kiszámítható, megbízható és stabil” partnernek minősített. Dzurinda kiemelte: integrációs és reformtörekvéseiben az elmúlt két esztendőben leginkább az MKP politikusaira számíthatott.Az MKP közgyűlése Bugár Béla pártelnök beszámolójával összhangban viszont éppen a reformok lassúságát kifogásolta, ami a magyar politikusok szerint azt eredményezheti, hogy Szlovákia mégsem lesz képes szomszédaival azonos időben elnyerni a európai uniós tagságot. Bugár Béla és több felszólaló is rámutatott arra, hogy az MKP következetesen ragaszkodik a kormányprogram teljesítéséhez, ám szlovák partnereik gyakran helyezik előtérbe sajátos pártérdekeiket, de a nacionalista ellenzék hatására az sem ritka, hogy a modernizálás a helyi és regionális közösségek hatás- és jogköreinek bővítésében nemzetérdekek sértését vélik felfedezni, és az ország integrációjának veszélyeként fogják fel a központi hatalom decentralizációjára tett kísérleteket. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője arra is rámutatott, hogy a parlament a két év alatt mindössze két olyan törvényt fogadott el, amely a kisebbségekre vonatkozik, azokból is a kisebbségi nyelvhasználati törvényt a magyarok támogatása nélkül, céljaik ellenében fogadta el a szlovák többség.A közgyűlés küldöttei és vendégei – a MIÉP-en és az SZDSZ-en kívül minden magyarországi parlamenti párt, illetve a határon túli magyar politikai erő képviseltette magát az MKP kongresszusán, többek között Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, a Külügyminisztérium politikai államtitkára – példaértékűnek, a jövőbe mutatónak minősítették a magyarok országépítő, kormányzati szerepvállalását, s azt, hogy a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyar közösségek országaikban kizárólag alkotmányos eszközökkel próbálják biztosítani jogaikat.