Bel- és igazságügyi együttműködés

Az uniós vívmányok közül ez a fejezet még az EU tagállamain belül is újszerűnek számít, a közös vízum- és határ-ellenőrzési politika elfogadása például csak az amszterdami szerződés múlt évi hatályba lépése óta kötelező az újonnan belépők számára. A bel- és igazságügyi együttműködés maastrichti szerződés szerinti közösségi vívmányainak listáján szerepel többek közt a szervezett bűnözés, a csalás és korrupció elleni fellépés, a kábítószerek elleni küzdelem és a rendőri együttműködés témaköre.Magyarország irányában megnyilvánuló bizalmat jelent, hogy hazánk az elsők között képviseltetheti magát az európai rendőrség hivatalában. A hágai központú Europol már a csatlakozást megelőző stádiumban köthet együttműködési megállapodásokat úgynevezett harmadik államokkal, ami Magyarország esetében várhatóan már ebben az évben megtörténik. Ez lehetővé teszi, hogy a tagjelöltek közül a magyar összekötő Europol-tisztek az elsők között kezdjenek tevékenykedni a hágai központban. Nem elhanyagolható, e fejezethez kapcsolódó témakör a kábítószer elleni küzdelem, ezt a feladatot az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az általa vezetett kábítószerügyi koordinációs bizottság vállalta.A fejezet más értelemben is kihívást jelent, hiszen olyan európai intézményekhez kötődik, amelyek maguk is átalakulóban vannak. Másrészt nem feltétlenül jogszabályokban mérhető, hogy a rendőrség, az ügyészség vagy a konzuli szolgálat képes-e együttműködni az uniós szervekkel. A bel- és igazságügyi együttműködést valószínűleg az év másik felében, a belga elnökség idején tűzik napirendre a csatlakozási tárgyalásokon. A polgári és büntetőügyekre kiterjedő igazságügyi együttműködés kritériumainak napjainkra a magyar joggyakorlat többnyire megfelel, az év második felében átfogó jogszabálycsomagok kerülnek az Országgyűlés elé, ennek elfogadását követően – a fejezet menekültügyi vonatkozásaihoz hasonlóan – lényegében a tagsági feltételek teljesítéséről beszélhetünk.A schengeni vívmányok átvétele – a legutóbbi EU-bővítések gyakorlatának megfelelően – két fázisban történhet: először is Magyarország kijelenti, hogy képes befogadni a közös határ- és vízumpolitikát. Meghatározott időszak elteltével EU-szakértők vizsgálják, hogy az adott ország eleget tett-e a „határrezsim” követelményeinek. Csak ezt követően állítják föl a schengeni határrendszert. Ausztria két, Finnország öt év alatt felelt meg a schengeni követelményeknek. Az egyezményben részt vevő tagállamok vállalják a zónán belül húzódó határok fokozatos leépítését, a határellenőrzés felszámolását, ami lehetővé teszi a személyek szabad mozgását. Az egyezményben részt vesz Norvégia és Izland is.Magyarország tekintetében két szomszédos állam, Ukrajna és Jugoszlávia esetében tűnik biztosnak, hogy vízumpolitikánkban a schengeni előírásokat kell érvényesíteni velük szemben, míg Romániának komoly esélyei vannak arra, hogy a magyar EU-tagság elnyerésének időpontjára lekerülhet az EU vízumlistájáról. Ez esetben a román állampolgárok körülbelül azokkal a feltételekkel utazhatnak be Magyarországra, mint ma egy magyar állampolgár Ausztriába. Szlovákia és Szlovénia határszakaszát Magyarország belső EU-határnak tekinti, mert e két ország csatlakozási céldátuma megfelel a magyar csatlakozásénak. Ami Magyarországot illeti, EU-csatlakozásunk időpontjában nem szűnik meg a határellenőrzés az osztrák–magyar határszakaszon, mivel Magyarország csak egy későbbi időpontban képes a schengeni vívmányok alkalmazására.