Bírói képzettségi gondok

Magyarországon az 1991-ben újrainduló pénzügyi bíráskodás előző egy évtizedében hozzávetőlegesen 150 milliárd forint sorsáról döntöttek az adó-, vám-, illeték-, jövedék-, értékpapír-, illetve szerencsejáték-felügyeleti perekben – tájékoztatott tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) főtitkára, aki nagy problémának tartja, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor a milliárdos ügyekben is döntő bírói tanács három tagja közül kettőnek nincs megfelelő szakképzettsége.A közigazgatási bíráskodás jelentősége abban áll, hogy a hatalom döntései független fórum előtt támadhatók meg – hangsúlyozta. Lomnici hozzátette: a jelenlegi szabályozás szerint a hatóságok határozatai egyfokú eljárásban a megyei bíróságokon támadhatók meg, és az ott született jogerős ítéletek ellen szinte korlátozás nélkül lehet felülvizsgálattal élni az LB-n. A pénzügyi bíráskodás hatására egyaránt javult a hatósági jogalkalmazás, valamint a jogalkotás színvonala. Ezáltal csökkent az állampolgárok kiszolgáltatottsága – összegezte az előző tíz év tapasztalatait Lomnici Zoltán. A pénzügyi és általában a közigazgatási perek évekig tartó elhúzódása azonban tarthatatlan helyzetet eredményez, különösen a két hónapos államigazgatási határidőkkel egybevetve, ezért a főtitkár azt javasolja, hogy a megyei bíróságokon három hónapos, az LB-n pedig hat hónapos elbírálási határidőt vezessenek be, párhuzamosan az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésével. Elmondta: a 2500 fős magyar bírói karból összesen százan foglalkoznak pénzügyi perekkel.A pénzügyi bíráskodás nehézségei közé tartozik, hogy a szakképzés megoldatlan. Így néha az eljáró háromtagú bírói tanácsnak – amely akár milliárdos ügyekben is dönthet – csak az egyik tagja rendelkezik speciális szakképzettséggel. Ezen források bevonása nélkül javítani lehetne a regionális közigazgatási bíróságok felállításával – fogalmazta meg véleményét Lomnici Zoltán.