Bizalom nélkül nincs hosszú életű koalíció

Az MDF elnöke úgy látja, hogy nincs meg a kellő bizalom egymással szemben a koalíciós partnerekben. Dávid Ibolya a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, hogy a viták mellett a párbeszédre is szükség van a szembenálló politikai erők között. Szerinte azonban egy tárgyalástól nem lesz valaki szövetséges koalíciós partner. Dávid Ibolya az általa vezetett Igazságügyi Minisztérium munkájáról és az új alkotmány megalkotásának szükségességéről is beszélt.Három héttel ezelőtt a MDF országos gyűlésén ismét elnökké választották. Gondolom, ez nem érte meglepetésként.– Két dolog meglepetés volt a számomra. Az egyik, hogy ilyen nagy arányban támogattak. A másik, hogy nemcsak engem támogattak, hanem azt a programot is, amit előtte a küldötteknek szétküldtem. Ez nem egy egyszerű elnökválasztás volt az MDF-ben, hanem programválasztás is. Készítettem egy olyan anyagot, amely a 2002-es választásra való felkészülés irányelveiről szólt, egy másik dokumentumot, amely a kormányzat két és fél éves munkájának az értékeléséről szólt, s egy harmadik anyagot, amely a hátralévő másfél évnek a prioritásait és a legfontosabb teendőit tartalmazta. Tehát a küldöttek az elnököt az elkövetkezendő időszak programjával együtt választották meg. Ezért nagy dolog számomra, hogy mindössze három tartózkodás volt a négyszázhatvan szavazatból, amely komoly legitimitást ad a megválasztott elnöknek, s így határozottan képviselhetem céljaimat, az MDF értékeit.– Az országos gyűlés előtt hallani lehetett, hogy belső ellentétek feszítik a pártot a Fidesszel kötendő választási szövetség kapcsán, sőt, lehetséges szakadásról is beszéltek. Az MDF budapesti választmánya ugyanakkor a parlamenti frakció megújítását szorgalmazta. Ehhez képest nem sokkal később Lakitelken, az MDF-frakció ülésén megerősítették Balsai Istvánt a frakcióvezetői poszton. Mi történt itt?– A frakció nem tud megújulni, hiszen a parlamenti képviselőket négy évre választják. A frakció vezetésére tett javaslatot a budapesti választmány, amire a két tisztségviselő, Balsai István frakcióvezető és Font Sándor frakcióvezető-helyettes bizalmi szavazást kért. Ezt megelőzte egy félnapos frakcióülés, ahol néhány dolgot tisztáztunk. Tisztáztuk, hogy az MDF-en belül a programot illetően lényeges eltérés az elmúlt időszakban nem volt, az elnökség politikáját és az általam képviselt célkitűzéseket az országos gyűlés megerősítette. Vitathatatlan, hogy a pártnak van frakciója. A képviselőcsoportnak az a munkája, hogy mindazt, amit a kormányprogram végrehajtása megkövetel, továbbá, amit elfogadott az országos gyűlés, annak a prioritásai alapján készítsen egy cselekvési programot, s ezt vegye be a saját munkarendjébe. Képviselje a fórum álláspontját a törvényhozásban. Egyetértettünk azzal, hogy stratégiai szempontból hosszú távon szövetségesünk a Fidesz, az összes többi taktikai kérdés.– Előzőleg Balsai István és Horváth Balázs szorgalmazták a Fidesszel való szorosabb választási szövetséget, azt, hogy fogadja el az MDF a felajánlott harminc parlamenti helyet, s induljanak közösen a választáson. Ez a javaslat később fel sem merült?– Ez a kérdés a frakcióülésen már fel sem vetődött, hiszen a keretfeltételeket az országos gyűlés elfogadta, ilyen értelemben közöttünk már nem lehetett nézetkülönbség.– Néhányan úgy vélték, hogy a Fidesz közeledési szándékát illetlenség volt visszautasítani.– Én nem utasítottam vissza a Fidesz ajánlatát, a Fidesszel tárgyalásban voltunk, tárgyalásban vagyunk, eljutottunk egy bizonyos szintig. A Fidesz elnöke nekem, mint az MDF elnökének erről írt egy levelet, amit nyilvánosságra hozott, lelke rajta. Elküldtem a Fidesz elnökének azt az ajánlatot, amit az MDF országos gyűlése elfogadott. Amire az a válasz érkezett, hogy a 2002-es választásokon, a második fordulóban biztosan egyezséget fogunk tudni kötni.– Mi volt ez az ajánlat?– Többek között az: zárja ki a leendő választási szövetségesünk, hogy nem lép koalícióra sem az MSZP-vel, sem az SZDSZ-szel, sem pedig egy szélsőjobboldali párttal. Ugyanakkor az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy maga jelöli a képviselőit, hiszen az alapszabálya is így rendelkezik. Valamint lojalitást vár el a szövetséges partnertől, nem- csak a hazai, de a nemzetközi színtéren is. Ami egy hosszú távú kormányzásban érdekelt két párt között, számomra teljesen természetes. Leírtam azt is, hogy amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, úgy a MDF önállóan indul a választásokon, természetesen ez egyben azt is jelenti, hogy a második fordulóban a viszonosság alapján az erősebb jelölt javára ki-ki visszalép. Erre a levélre kaptam azt a választ: ezt a Fidesz elnöksége úgy értelmezte, hogy a második fordulóban van mód az MDF-fel való együttműködésre. Ez viszont számomra azt jelenti, hogy nemcsak egyedül készül az MDF a választásokra, hanem önállóan indul is, és majd a második fordulóra szabályozzuk a viszszalépések rendjét.– Miért lett hirtelen ilyen elhatárolódó Dávid Ibolya az MSZP-től és az SZDSZ-től? Hiszen egy évvel ezelőtt éppen ön hirdette meg a nyitás politikáját, az ellenzékkel való párbeszédet, a Békejobbot is erre hozták létre.– Ez nem hirtelen történt, én következetes, politikai eszmélésem óta erősen nemzeti elkötelezettségű jobboldali politikus vagyok. Ezért választottam az MDF-et, amely ennek a leghitelesebb képviselője. Soha nem kacsingattam sem balra, sem a liberálisok irányába, sem a szélsőségesek felé.– Pedig a sajtóban megjelentek olyan vélekedések, hogy a szocialisták felé kacsingat az MDF, főként a Békejobb mozgalom bejelentésekor.– Sziklaszilárdan ott állok, ahol az értékrendem volt tizenkét évvel ezelőtt is. Nekünk az elmúlt tizenkét évben nem kellett arra ügyelnünk, hogy aktuális politikai marketinget csináltassunk a MDF számára, hogy melyik értékrend eladható s ahhoz igazodjunk. Egy nemzeti elkötelezettségű, keresztyén értékrendre épülő pártot képviselek. Elég tiszta beszédű ember vagyok, nyíltan szoktam fogalmazni, ha szándékom lett volna bárki felé kacsingatni, nyíltan vállalom. A párbeszéd számomra nemcsak politikai kérdés, hanem kulturáltság kérdése is. Három ciklus telt el azóta, hogy demokratikus választásokat élhettünk meg és minden képviselő ugyanolyan mandátummal kerül a magyar Országgyűlésbe. Az alkotmányunk sok kétharmados törvényt ismer, amely számomra azt jelenti, hogy meg kell találnunk azokat a formákat, ahol a kétharmados törvényeket meg tudjuk alkotni, vagyis a vita nem nélkülözheti a párbeszédeket, a kompromisszumot, a megegyezésre való törekvést.– Akkor mit szól ahhoz, hogy a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Szájer József tárgyalást kezdeményezett és tárgyalt a szocialisták frakcióvezetőjével, Nagy Sándorral?– Ezt a világ legtermészetesebb dolgának tartom. Az elmúlt két és fél év minden napja visszaigazolta számomra a törekvéseimet, azt, hogy csak az ilyen közéleti magatartásnak van jövője. A párbeszéd, az álláspontok egyeztetése nem szerelem kérdése, a tárgyalástól még nem lesz valaki szövetséges koalíciós partner.– Az általam említett tárgyalás nem vezetett eredményre.– Ez a tanulópénz. Ha hosszú évek óta gyakoroltuk volna azt, hogy miként lehet kulturáltan, valóban célratörekvően kezdeni és lefolytatni az ilyen párbeszédeket, akkor ma már eredménye is lenne. Csak azt tudom kívánni mindkét félnek, hogy sikerre vezessenek az ilyen tárgyalások.– Az SZDSZ kifejezetten örül az MDF külön útjának. Nemrégiben Demszky Gábor, a szabad demokraták elnöke üdvözölte azt, hogy az MDF önállóan indul a 2002-es választásokon, sőt, kifejtette, hogy az SZDSZ arra törekszik, hogy az MDF-fel való viszonyában új lapot kezdjen, s így a két rendszerváltó párt öszszefogjon a köztársaság érdekében.– Konkrét feladatoknál az országgyűlési munkában és az önkormányzati területen nagyon sokszor partnerek vagyunk, jogszabályok előkészítésében is, de demonstratív politikai együttműködésre nem készülünk az SZDSZ-szel.– Mit szól Demszky Gábor ajánlatához?– Az én véleményem az, hogy együtt kell működni olyan munkában, ami akár a nemzet érdekét szolgálja, akár a jogalkotásból, a parlamentarizmusból következően minket összeköt, de ez nem jelenthet közöttünk semmiféle szövetségi politikát, ez jó munkakapcsolatot kell, hogy jelentsen. Az emberek az eredményt értékelik, ez érdekli őket, nem a hozzá vezető út, különösen nem, ha az kirakatpolitika.– Ön az országos gyűlésen kifejtette, hogy a kisgazdákkal való koalíciót kényszermegoldásnak tartja.– A kisgazdapárt és a Fidesz, valamint a Fidesz és az MDF külön kötött választási szövetséget. Nem egy háromoldalú koalíciós megoldás született. Ebből adódóan a fórum és a kisgazdapárt között nincsen koalíciós szerződés. Ezt jó megoldásnak tartom. Ennek a jó megoldásnak azonban van egy többletterhe, amely a Fideszre hárul: integrálni és a közös politikai felelősségünket korrektül megoldani, valamint az összetartozás felelősségét erősíteni több mint 200 képviselőben. Ez többletteher, többletfelelősség.– Megy ez?– Nem megy. Bizalom nélkül nincs hosszú életű koalíció.– Kivel szemben nincs bizalom, a Fidesszel szemben?– A koalíciós partnereknek egymással szemben. Az információ „szakaszolásból” maradt ki az az elem, amit én politikai bizalomnak nevezek.– Mit szól ahhoz, hogy az FKGP-ben jelentős változások indultak el, Torgyán József pedig lemondott miniszteri posztjáról?– Nehéz döntése volt ez a miniszter úrnak, de jól döntött. A koalíciós szerződés változatlanul érvényben marad, s nincsen veszélyben a kormányzáshoz szükséges mandátumszám, ami biztató jel. Az is biztató, hogy növekedni fog a kormány iránti bizalom.– Lakitelken munkacsoport alakult Hende Csaba, Herényi Károly, Lezsák Sándor és Pongrácz Tibor részvételével. Milyen célból?– Az MDF országos gyűlése elfogadta a következő másfél év legfontosabb feladatait, például azt, hogy az MDF mit fog támogatni akkor, ha a költségvetésnek többletbevétele van, vagy milyen prioritásokat határoz meg a hátralévő időszak jogalkotásában. Azon dolgozik ez a kis csoport, hogy ez a program része lehessen a képviselőcsoport munkatervének.– Miért állították vissza a szóvivői posztot, amelyet Herényi Károly tölt be?– Egyrészt azért, mert nagyon hiányzott az MDF-nek a szóvivő, másrészt azért, mert Herényi Károly visszalépett az országos gyűlésen Viniczai Tibor elnökségi tag javára, s ezzel lehetővé tette azt, hogy egy vállalkozó is tagja legyen az országos elnökségünknek. Emellett Herényi Károlynak igen nagy tapasztalata van a sajtó és a kommunikáció terén.– Sokak véleménye szerint önnek a szürke, egyhangú Igazságügyi Minisztériumból sikerült egy karakteres, aktív minisztériumot csinálni.– Köszönöm szépen ezt az értékelést és köszönöm mindenkinek, akinek része volt abban, hogy a felmérések szerint igen kedvezően értékelik a tárca tevékenységét. Nem könnyű munka ez, hiszen a rendszerváltás óta jogszabályok sokaságát kellett meghozni tűzoltómunkában, de mégis sikerült elkerülni az anarchiát. Negatívumként említeném viszont azt, hogy sok olyan törvényt hoztunk, amit aztán módosítani kellett. Talán ennek a ciklusnak az az előnye, hogy olyan nagy kodifikációs munkákat kezdhettünk el, mint például az új büntető vagy az új polgári törvénykönyv megalkotása, amelyek talán a következő ciklusra elkészülhetnek. Hiszem, hogy a tárca munkájának pozitív megítélését szolgálta, hogy az általunk elkészített törvényjavaslatok találkoztak az emberek értékítéletével, elvárásaival. Gondolok itt a kábítószer elleni fellépésről, az elkobzott áruk karitatív célú felhasználásáról, a Szent Koronáról szóló törvényekre vagy az 1956-os semmisségi jogszabályra.– Szégyennek nevezte, hogy a magyar alkotmányt hivatalosan még mindig az 1949. évi XX. törvényként tartják nyilván.– A magyar nép és az egész magyar jogalkotás szégyene, hogy az alkotmányunk törvényszáma ez. Ezért javasoltam azt – mivel negyvenszer módosult megalkotása óta az alkotmány, sok helyen üres bekezdések vannak –, hogy egységes szerkezetbe foglalva egy új bevezetőt vagy preambulumot adjunk az alkotmánynak. Ez összefoglalná a magyar történelmet a honfoglalástól napjainkig, minthogy ez megvan a nagy alkotmányozó országok esetében is. Egy méltó preambuluma kell, hogy legyen az alkotmánynak, amelyet ha fölnyitunk, abból lehessen látni, honnan jött ez, milyen felívelő szakaszai, történelmi hullámvölgyei voltak. Különösen fontos ez egy olyan nemzet esetében, amelyiknek több mint ezer évet sikerült a Kárpát-medencében megélnie. Az egységes szerkezet mellett számomra nagyon fontos lenne, hogy a tizenkettedik fejezet, amely az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit tartalmazza, előre kerüljön. Egy demokratikus alkotmányban annak elöl van a helye, hiszen az állampolgárok érdekében szól ez a legmagasabb szintű jogszabály.– Kétharmados többséget igénylő törvényről lévén szó, van esély annak elfogadására?– Álmaimban úgy szerepel, hogy 2001. augusztus 20-án el tudjuk fogadni az új alkotmányt, és ezzel zárnánk a Szent István-i ünnepségsorozatot. Ez méltó tisztelgés lenne az egyébként jogalapító Szent Istvánunk előtt is, de helyre tenné a magyar igazságszolgáltatás becsületét is, amelyik nagyon nehezen tudja elviselni ezt a 1949. évi XX. törvényszámot.– Dávid Ibolyát mértéktartó, de kemény politikusnak tartják, egyesek szerint kissé nyers és egyenes.– Az Isten ilyennek teremtett. Viszont így mindig kiszámítható vagyok és mindenki tudja, hogy mi várható el tőlem. Túl szép és rövid az élet ahhoz, hogy sokat mellébeszéljünk. Egyébként az emberek világos beszédre vágynak.– Hosszú ideje a népszerűségi lista első helyezettje. Elhiszi ezt?– Azért nagy öröm a számomra, mert olyan még nem volt, hogy kormánypárti politikus népszerűségi listát vezessen. Ezzel remélem, az MDF és a kormány javát is szolgálom.– Ön is többször mondta, de a tavaszi ülésszak első napján Balsai István frakcióvezető ismét hangoztatta, hogy az MDF kiszámítható és megbízható koalíciós partner.– Soha egyetlen pillanatra sem hoztam kényelmetlen helyzetbe a miniszterelnökömet és a kormányt. A politikai zsarolás, a valamit valamiért elvárása, a harácsolás a fórumtól is, de tőlem is nagyon-nagyon messze áll. Számomra a közélet szolgálat: a közjó szolgálata. Hálát adok az Istennek, hogy a politikai kultúrát, a politikai morált Antall Józseftől tanulhattam.