A dél-szerbiai rendezési tervet tárgyalták meg a belgrádi kormány és a NATO képviselői Brüsszelben. Nebojsza Csovics szerb miniszterelnök-helyettes és Goran Szvilanovics jugoszláv külügyyminiszter George Robert-son NATO-főtitkárral tanácskozott, de a NATO-nagyköveteknek is beszámolt a dél-szerbiai feszült helyzetről és a megoldás lehetőségeiről, illetve az erre vonatkozó belgrádi elképzelésekről, amelyek célja az albánságot bevonni a szerbiai politikai életbe. A tervet egyébként a nemzetközi közöség elvben már támogatta. Robertson kijelentette, hogy a KFOR mindent megtesz a konfliktus meggátolásáért, s tárgyalásokra szólított fel. A belgrádi vendégek az EU képviselőivel is tanácskoztak. Csovicsot munkavacsorán látta vendégül Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja. Az EU kész – a jugoszláv kormánnyal egyetértésben – megfigyelőket küldeni a dél-szerbiai térségbe, hogy hozzájáruljon az erőszak terjedésének megakadályozásához. Egyes elképzelések szerint kibővítenék a megfigyelési övezetet, s a misszióba bevonnák az ENSZ-t és az EBESZ-t is, vagyis a kérdést még inkább inter-nacionalizálnák.A helyzetelemzők rámutatnak: növekszik a jugoszláv nyomás a NATO-ra, hogy engedélyezze a szerb biztonsági erők hadműveleteit az albán fegyveresek ellen. A Csovics-féle terv ugyanis előirányozza a dél-szerbiai térség teljes fegyvermentesítést, ám – az értékelések szerint – ezt csak fegyveres fellépéssel lehet elérni. A NATO-nak nincs szándékában csapatokat küldeni a koszovói határon túlra, ezért kéri Belgrád a szerb erők bevetésének jóváhagyását.A Nyugat azonban ezt nem teheti meg, mert nem keltheti azt a látszatot, hogy „átállt a szerbek oldalára” a „szabadságukért küzdő albánokkal szemben”. Közben elkészültek az albán tervek is a válság megoldására.A dél-szerbiai albánság politikai pártjai és a fegyveres szervezet vezetősége is kidolgozta rendezési platformját, amelyekről a szerzők azt állítják, hogy alig térnek el egymástól. Bemutatásuk után derül ki, hogy mennyire állnak távol a szerb javaslattól. Azt azonban részletes ismeretük nélkül is tudni lehet, hogy a tárgyalások – ha egyáltalán létrejönnek– nem kecsegtetnek gyors sikerrel.Carla del Ponte asszony, hágai főügyész tegnap befejezte montenegrói látogatását, amelyen tárgyalásokat folytatott a podgoricai vezetőkkel. Sajtóértekezleten nem volt hajlandó részleteket elárulni megbeszéléseiről, mindössze annyit mondott, hogy hamarosan vádat emelnek a dubrovniki hadszíntéren elkövetett bűncselekmények ügyében. (Dubrovniknál a montenegrói tartalékosok tevékenykedtek.) Djukanovics elnök már korábban Crna Gora együttműködéséről biztosította a hágai törvényszéket.Eközben Milan Protics, Jugoszlávia washingtoni nagykövete kijelentette: az országnak és polgárainak nagy hasznára volna Milosevics kiszolgáltatása. Protics szerint ez nem egy nagy nemzeti probléma.
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
