Nem kell vetőmaghiánytól tartani a tavaszi vetésű növények közül a kukorica esetében. Igaz, egy-két népszerű fajtából hiány mutatkozik – mondta el lapunknak Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács (VT) ügyvezető igazgatója, hozzátéve: sajnos nálunk nem a fajta határozza meg a terméseredményeket, hanem a technológiai színvonal, a növényvédelem és a tápanyag-utánpótlás, ezek azonban alacsony szinten állnak.Befolyásolhatja a tavaszi vetésterületek nagyságát az időjárás is. Ha a tavasz elhúzódik és csapadékos lesz, akkor számítások szerint a kukorica területe növekszik, ha azonban kedvezően alakul a tavaszi hónapok időjárása, akkor a tavaszi kalászosok a tengerinél nagyobb területen kerülhetnek a földbe. Erre nagy szüksége lenne az állattenyésztésnek – az év első gabonatermését a tavaszi árpa és a zab adja –, mert a szakértők szemestakarmány-hiányt jósolnak – vázolta a lehetőségeket a szakember.A tavalyi mértékhez képest a napraforgó vetésterülete és ezzel együtt a vetőmagigény a VT számí-tásai szerint nőni fog, de ez esetben sem kell vetőmaghiánytól tartani.Hullán Tibortól megtudtuk, hogy a tavaszi kalászosok (tavaszi árpa, takarmány és étkezési zab) minimális irányárát 58 940 forintban állapította meg a terméktanács. Az összeg egytonnányi, csávázott, másodfokú termékre vonatkozik, amitől csak felfelé lehet eltérni. A terméktanács várhatóan február közepén irányárat hirdet meg a borsóra és a lucernára is. A VT nem hirdet irányárat a cukorrépára, mert az ár kialakítása a cukorgyárak belső ügye és a kukorica esetében is minden cég maga határozza meg, mennyibe kerül a vetőmag. Az érési időket figyelembe véve ugyanis legalább 8-10 árat kellene meghatározni, ami képtelenség – nyilatkozta az ügyvezető igazgató.
Demján Sándor-tőkeprogram: valódi szintlépés a magyar KKV-k számára
