Fegyelmi botrány a Szent István Kórházban

Derült égből villámcsapásként érte január 2-án a Szent István Kórház égés- és plasztikai sebészeti osztály dolgozóit az igazgató főorvos bejelentése, miszerint „a munkavégzésre és betegellátásra vonatkozó jogszabályok és más kötelező előírások megsértésének alapos gyanúja miatt” fegyelmi eljárást indít az osztály főorvosa és helyettese ellen. Az eljárás idejére a két szakorvost Molnár Lajos főigazgató felfüggesztette. Ezzel veszélybe került az égéssérült betegek folyamatos ellátása. A kórház vezetése eltiltotta az osztály dolgozóit a sajtónyilatkozattól és óva intette őket a szolidaritási demonstrációtól is.Az égés- és plasztikai sebészeti osztály tavaly január végén költözött a Szent István Kórházba, egy csaknem egymilliárd forint értékű modern, európai színvonalú épületbe. Az osztályt 1953-ban hozták létre, a Kun utcában működött egészen tavaly január végéig – ad betekintést az előzményekbe Csorba Éva hivatásából felfüggesztett osztályvezető főorvos.– 1983 óta dolgozom az osztályon, 1998 óta kinevezett osztályvezető főorvosként irányítom a munkát. Az EBOPRAS (European Board of Plastic Surgery) akkreditációs bizottsága neves európai plasztikai sebészprofesszorok szakvéleménye alapján orvoscsoportunk munkáját kiválónak minősítette. Ez alapján osztályunk megkapta az Európai Unió szakorvosképző központ minősítését – magyarázza a doktornő.Ez azonban vélhetően annak is köszönhető – tesszük hozzá –, hogy a nemzetközi szaktekintélyként számon tartott Csorba Éva, aki már korábban tagja volt az EBOPRAS-nak, a szervezet oktatási bizottságának tagjaként már 1998-tól vizsgáztatja az EU-szakvizsgára jelentkező szakorvosokat. A hazai orvosi karban rajta kívül csak Gulyás Gusztáv, a Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság elnöke végzi ezt a munkát.Ez év január 1-jétől az égés- és plasztikai sebészeti osztály a hét minden napján állandó ügyeletet ad Budapest 100 kilométeres körzetében, egy esetleges katasztrófa esetére az égési sebészeti osztálynak folyamatosan készenlétben kell állnia. Az osztályon jelenleg a főorvosnőn és a szintén felfüggesztett helyettesén kívül három főállású szakorvos dolgozik. Még egy szakorvost félállásban és egy másikat pedig negyedállásban tudnak foglalkoztatni. A részmunkaidős szakorvosok éppúgy készenlétben állnak a hét minden napján, mint főállású kollégáik.Molnár Lajos, a Szent István Kórház igazgató főorvosa – ismerjük el – nincs könnyű helyzetben. Ha ugyanis külső szakemberekkel akarná pótolni a felfüggesztett specialistákat, aligha találna rövid időn belül hasonló szaktudású orvosokat. Ugyanis az egész országban nem éri el a húsz főt az égési sérültek ellátására kiképzett gyakorlott plasztikai sebészek létszáma. És természetesen mindegyikük állásban van az ország valamelyik égési sebészeti osztályán. Ráadásul, mint megtudtuk, Csorba Évát az áramütéses égési sérültek specialistájaként is számon tartják a szakmában. Ezért szállították át Nyíregyházáról ide azt a fiatalembert, aki vadászat közben különös módon, fegyvere elsütésekor a puska és a magasfeszültségű vezeték közt kialakult ív miatt áramütést szenvedett. A beteget nyilván a legjobb kezekben akarták tudni a nyíregyházi orvosok.Az áramütéses égési sérültek specialistája már akkor fel volt függesztve állásából. Az osztály dolgozói természetesen mindent megtettek a betegért, talán még konzultáltak is titokban Csorba Évával. De a főorvos asszonynak otthon kellett ülnie. Talán azt várta, hogy felfüggesztik a felfüggesztést, hogy segíthessen a betegen. Nem hívták be. Az általa elkövetett szabálysértés – a főigazgató indoklása szerint – oly súlyos, hogy felfüggesztése „a nyugodt betegellátás érdeke”, és – ami tán még fontosabb – „a fegyelmi eljárás jogtisztasága” megkívánja, hogy a főorvos asszony és helyettese ne mehessenek a betegek közelébe.„Végzetes” adminisztrációs hibákAz eljárás indokairól megkérdeztük Molnár Lajos főigazgató főorvost is, ő azonban nem kívánt részletekbe menő tájékoztatást adni, csupán egy nyilatkozatot faxolt el szerkesztőségünkbe: „A Fővárosi Szent István Kórház vezetése az égés- és plasztikai sebészeti osztály vezetője és helyettese ellen fegyelmi eljárást folytat a munkavégzésre és betegellátásra vonatkozó jogszabályok és más kötelező előírások súlyos megsértése miatt. A betegeink megnyugtatása érdekében szükségesnek tartjuk közölni, hogy az eljárásra nem az égési sérültek ellátásának, hanem az általuk végzett plasztikai (esztétikai) sebészeti tevékenység körében elkövetett visszaélések gyanúja miatt került sor... A vizsgálat időtartamára a betegellátás nyugalma és a vizsgálat tisztasága érdekében a két orvost a munkavégzés alól felfüggesztettük. A kórház vezetése az égési sérültek ellátásáért a szakma és a társszakmák orvosainak bevonásával minden szükséges intézkedést megtett, az osztály bármikor képes fogadni, és magas szinten ellátni a profiljához tartozó betegeket. A tisztességes eljárás jogszabályban is rögzített szabályai nem adnak módot arra, hogy a vizsgálatról a fentieknél részletesebb tájékoztatást adjunk.”A nyilatkozatból kiderül: a felfüggesztett orvosok nem hivatásuk gyakorlása közben, a betegellátásban elkövetett szakmai hibák miatt, hanem adminisztrációs, illetve vállalkozásukkal összefüggő elszámolásbeli vétségek miatt zárattak a gyógyító intézmény falain kívülre. Ahhoz, hogy megértsük, mit takar „a munkavégzésre és betegellátásra vonatkozó jogszabályok és más kötelező előírások súlyos megsértése” kórisme a Szent Istvánról elnevezett kórházban, egy korábbi jogszabályváltozásra kell felhívnunk a figyelmet. Az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) a plasztikai sebészeti beavatkozások közül az esztétikai célú műtéteket egy törvényi rendelkezés miatt már nem finanszírozza.Műtétek vállalkozásbanAdott tehát az István kórház égés- és plasztikai sebészeti osztályán a modern infrastruktúra – állami pénzből – szépészeti műtétekre, csakhogy az égési rekonstrukciós műtétek elvégzésén kívül másra nem kapnak a büdzséből egy petákot sem.Belátható, hogy ha a szépészeti műtétek száma drasztikusan lecsökkent volna a Szent István Kórházban az állami finanszírozás hiánya miatt, az kihasználatlan kapacitásveszteséget okozott volna.– A kórház vezetése ezért a plasztikai sebészek közreműködésével kidolgozott egy szigorú szabályokkal körülhatárolt bérleti szerződést a kórházi infrastruktúra térítéses használatára – eleveníti fel a fegyelmihez vezető történet előzményeit Csorba Éva.– Ez a rendszer évek óta bevett gyakorlat több fővárosi kórházban, és ezzel jelentős bevételhez jutnak az intézmények. Osztályunk plasztikai sebészei és a külsős orvosok az első nyolc hónapban hétmillió forint tiszta bevételt hoztak a kórháznak – fűzi hozzá.Nézzük hát, melyek azok a „súlyos fegyelmi vétségek”, amelyek miatt felfüggesztették az égés-és plasztikai sebészeti osztály vezetőjét és helyettesét. Az egyik „vádpont” a vezetői megbízásból eredő ellenőrzési kötelezettség vétkes elmulasztása. Konkrétan: a kórház főigazgatója például a vállalkozásban kezelt betegek nyilatkozatát hiányolja az osztály dokumentumtárából. (A nyilatkozatban a beteg kijelenti, hogy egy esetleges orvosi műhiba esetén semmilyen kártérítéssel nem lép fel a kórház ellen, ilyen igényét csak a vállalkozó orvossal szemben évényesítheti.) Csakhogy az osztály szervezeti és működési szabályzata úgy rendelkezik, hogy ezeket a nyilatkozatokat a kórház pénzügyi osztályára kell leadni, a másodpéldány pedig a vállalkozást illeti. A főorvos asszony sajnálatosnak tartja, hogy munkáltatója nem ismeri az általa megalkotott szabályzatot. Az egyik legérdekesebb vádpont mégis az, hogy egy 77 éves asszony műtétének dokumentálásánál a főorvos asszony nem tüntette fel a kötényszerűen lógó has okozta gombásodást.– Minden kezdő orvos tudja, hogy a fertőzésveszély elkerülése érdekében a tervezett műtét előtt a gombásodást meg kell szüntetni. Ezért nem a műtét leírásában rögzítettük a gombásodást, hanem a kórlap egy másik rovatában – magyarázza Csorba doktornő.A kórház még néhány, a vállalkozásban végzett tevékenységgel összefüggő adminisztrációs hibát mint fegyelmi vétséget ró fel neki és helyettesének, dr. B. R.-nek. Ezeket mindketten határozottan visszautasítják. Csorba Éva egyetlen vádpontot ismer el: egy 50 ezer forintba kerülő műtét után nem fizette be a kórházat megillető 14 400 forintot. Azt állítja, hogy a vállalkozás év végi ellenőrzésekor a hiba mindenképpen kiderült volna, és megfizették volna a kórház elmaradt járandóságát.A vállalkozás első évének tapasztalatai alapján a kórház vezetése dönthetett volna úgy, hogy módosítja a sebészekkel kötött szerződést, vagy akár felmondja azt. Csakhogy az főigazgató a vállalkozásban előfordult adminisztrációs hibák miatt a közalkalmazott osztályvezető főorvos ellen indított fegyelmi eljárást.– Különös, hogy a kórház vezetése kétszer is felajánlotta, hogy szép csendben vonuljak korkedvezménnyel nyugdíjba, és akkor megszüntetik ellenem a fegyelmi eljárást. Csakhogy én nem követtem el olyan súlyú adminisztrációs hibát, hogy mennem kelljen. És vállalkozóként sem okoztam kárt – mondja a doktornő.Túl a jó ízlés határánKérdés tehát, hogy vajon mi van a fegyelmi ügy hátterében? A magán-finanszírozású plasztikai sebészet állítólag jó üzletnek számít. Ha így van, akkor az állam pénzén megépített szépészeti sebészeti műtőt jó pénzért bérbe lehet adni. Akár a jelenleginél is jóval magasabb áron. Legfeljebb többet kérnek majd egy csinos dús kebelért a magánpraxisban operáló doktorok.Arról is suttognak a kórházban, hogy valaki szemet vetett az infrastruktúrára, és megfelelően erős háttérrel is rendelkezik ahhoz, hogy az ügy érdekében akár egy nemzetközi szaktekintélynek számító főorvost is félreállítson.De az is elképzelhető, hogy a kórházzal szerződő plasztikai sebészek egyszerűen elmulasztották a sikeres projekthez igénybe venni az igazgató főorvos menedzseri képességeit. Akkor talán kevesebb hibát követtek volna el és az együttműködés is gördülékenyebben alakult volna. Molnár Lajos igazgató főorvosnak ugyanis jócskán vannak tapasztalatai, miként lehet gyümölcsözővé tenni a kapcsolatot egy büdzséből finanszírozott egészségügyi intézmény és néhány magáncég között. Egy ilyen módszerre hívta fel a figyelmet a Világgazdaság 1999. július 16-án Magáncégeivel szerződött az igazgató címmel. Az igazgató a laptársunk által közölt történetben éppen a Szent István Kórház jelenlegi főigazgató főorvosa, Molnár Lajos volt. Molnár a II. kerületi Kapás utcai rendelőintézet orvos-igazgatójaként szakrendelés működtetésére egy olyan céggel (Medirec Kft.) kötött megbízási szerződést, amelyet ügyvezetőként ő jegyzett, sőt, a cég egyik tulajdonosa felesége, Nagy Klára volt. A szerződés igen előnyös volt a vállalkozásnak, ugyanis míg a működtetés költségeit a fenntartó önkormányzat fizette, addig a teljes bevétel a Molnár Lajos által vezetett cég kasszáját gazdagította.No, ez az a konstrukció, amelyben nincs adminisztrációs nézetkülönbség Molnár Lajos orvos-igazgató és Molnár Lajos vállalkozó között.A Kapás utcai rendelőintézet Molnár Lajos orvos-igazgató vezetése alatt egy másik szerződést is kötött. Eszerint az intézmény 1997-től 1999 júniusáig 18 millió forintnyi OEP-finanszírozást utalt át a Molab Kft.-nek. A cég ügyvezetőjét Molnár Lajosnak hívták. A Molab Kft. egyik tulajdonosa a Kal-Med Bt., amelynek beltagja ugyancsak Molnár Lajos.A Molab Kft. a Kapás utcai rendelőintézetnek egy olyan műszert adott bérbe, amelyet – a Világgazdaság információi szerint – a Máltai Lovagok Szövetsége adományozott ingyen a Kapás utcai rendelőintézetnek. Molnár Lajos orvos-igazgató a géppel végzett vizsgálatokért járó OEP-támogatás teljes összegét átutalta a Molnár Lajos által vezetett Molab Kft.-nek miközben a rendelőintézet fizette közpénzből a gépet üzemeltető személyzet munkabérét, az energiát, a közüzemi díjakat.Molnár Lajost 1998 január 1-jétől Kuncze Gábor korábbi belügyminiszter kinevezte a BM-kórház főigazgatójának. Annak ellenére tette ezt, hogy – mint arról a Zsaru Magazin beszámolt a főigazgatóval készített interjúja apropóján – a 12 tagú bírálóbizottságnak csupán egyetlen tagja szavazott Molnár Lajosra. Az immár a BM-kórházat igazgató Molnár – érthető okokból – nem vált meg rögtön a Kapás utcától sem. Megbízási szerződéssel egy ideig még ellátta a rendelőintézetben is a vezetői feladatokat.1998 májusában az intézet 366 ezer forint OEP-támogatást utalt át a Medirec Kft.-nek, ezt a számlát a cég részéről Tasnádi Zoltán, a BM-kórház akkori gazdasági igazgatója látta el kézjegyével, aki egyébként a Molnár vezette Medirec Kft. főkönyvelőjeként is működött közalkalmazotti jogviszonya mellett. Molnár Lajosnak és három vezetőnek – akik a főigazgatóval egy időben kerültek a BM-kórház élére – nem sokkal később egy nap alatt kellett távoznia „közös megegyezéssel” az immár Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium felügyelte BM-kórház éléről.Molnár a fentiek közlése miatt beperelte a Világgazdaságot. A per állására vonatkozó kérdésemre elmondta, hogy a múlt héten tartott tárgyaláson lényegében megnyerte a pert, május 15-én a bíróság arról hoz döntést, hogy mennyi kártérítést kap.A perben, mint azt a Világgazdaság ügyvédjétől, Gorondi Novák Sándortól megtudtuk, a lap másodrendű alperes. Az elsőrendű alperes Jürgen Dorste, a Medirec Kft. többségi tulajdonosának képviselője, aki nem kevesebbet állított a Világgazdaságnak, mint hogy egyetlen fillért sem kaptak a Medirecnek átutalt OEP-támogatásokból.– A múlt heti tárgyaláson nem vettem részt, de úgy tudom, a bíróság csak tanúkat hallgatott meg, és ismereteim szerint a következő is tanúmeghallgatással folytatódik: Bartus László, a cikk szerzője kerül sorra – jelentette ki a laptársunkat a perben képviselő ügyvéd.Bencze B. Györgytől, a II. kerület polgármesterétől megtudtuk, hogy a Kapás utcai rendelőintézetnél történtek kivizsgálására egy büntetőügyben jártas ügyvédi irodát kért fel. A vizsgálat eredményéről a polgármester elmondta, hogy az alapján Molnár Lajos tevékenysége a törvényesség és a törvénytelenség határmezsgyéjén mozgott. Kérdésemre, hogy miért nem bízták ennek eldöntését a rendőrhatóságra, a polgármester kijelentette: nem akartak a hamis vád gyanújába keveredni és azt sem akarták, hogy egy hosszan elnyúló eljárás végén bizonyosodjon be, hogy ami történt, az mégsem bűncselekmény, és az eljárással tönkretegyék a volt igazgató szakmai karrierjét.A polgármester ugyanakkor Molnár Lajos Kapás utcai rendelőintézetben végzett tevékenységéről leszögezte: „finoman szólva túllépte a jó ízlés határát”.Molnár Lajos a BM-kórházból a jó hírű Szent István Kórház élére került. Kinevezéséről három sikertelen forduló után a fővárosi önkormányzat döntött a Fidesz- és az SZDSZ-frakció politikai alkujának kö