Kiegyensúlyozott a helyzet a német belpolitika színpadán: a kormánypártok prominens képviselőinek egyike éppen úgy a támadások kereszttüzében áll, mint az ellenzék két markáns alakja. A Zöld szövetségi külügyminisztert ismételten ideológiai múltjának emléke kísérti, Hessen tartomány kereszténydemokrata miniszterelnökét – a berlini szenátus CDU-frakcióvezetőjének társaságában – egy újabb eltitkolt pártadomány botrányainak tényeivel szembesítik.Joschka Fischer 1969-ben Algériában részt vett a Palesztin Felszabadítási Szervezet, az akkor még terrorista csoportosulásként nyilvántartott PFSZ-t támogató arab kongresszuson, ahol állítólag a delegáltak az Izrael elleni végső győzelemről beszéltek. Ez a Németországban igencsak rosszul hangzó és a német fordításban a hitleri idők hírhedt „Endsieg”-jét idéző megfogalmazás igencsak rossz fényben tüntette fel a tanácskozáson részt vett Fischert. A külügyminisztérium államminisztere, Ludger Vollmer elismerte, hogy Fischer – mint a Német Szocialista Diákszövetség (SDS) küldöttségének tagja – valóban ott volt a megbeszélésen, de annak menetét annyira unalmasnak találta, hogy egy óra elteltével távozott. A PFSZ-szel szolidaritást vállaló megbeszélést a jelenlegi ellenzék természetesen alkalmasnak találja arra, hogy ismét támadja a külügyminisztert. „Fischernek véglegesen be kell vallania, milyen kapcsolat fűzte a PFSZ-hez” – követelte a CDU főtitkára, Laurenz Meyer és azt vetette a Zöld politikus szemére, hogy beismeréseivel szalámitaktikát folytat, azaz múltjának csak azon eseményeit hajlandó elismerni, amelyeket elvitathatatlanul rábizonyítanak.A szabad demokraták főtitkára, Guido Westwerwelle azt akarja tudni, hogy Fischer jelen volt-e az algériai kongresszus azon ülésén, ahol a delegáltak elfogadták az Izrael elleni „végső győzelem” megfogalmazást. „Amennyiben a külügyminiszter tovább hallgat, akkor az FDP parlamenti úton akarja állásfoglalásra kényszeríteni” – mondotta Westerwelle. Joschka Fischer ellen a frankfurti államügyészséghez időközben hét feljelentés érkezett azt állítva, hogy a terrorista Hans-Joachim Klein ügyében folytatott eljárás alatt a tanúként megidézett miniszter valótlanságokat állított, azaz elhallgatott tényeket.Eközben a másik oldalon is sorra besározódnak a politikusok. A CDU adománybotrányában a hesseni szervezet újabb fejezetről gondoskodott, a párt anyagi hátterével foglalkozó gazdasági iroda tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül, hogy újabb „fekete kasszára” bukkantak. Állítólag a párt akkori gazdasági specialistája hétszázezer frankot utalt át egy svájci banktól, ezt az összeget azután – a valós forrás megnevezése nélkül – három különböző számlán helyezték el. Roland Koch számára további problémát jelent a Ferrero édesipari cég állítása, mely szerint a vállalat 1983-tól kezdve évente százezer márkát adományozott a pártnak, anélkül, hogy ezek a tételek megjelentek volna az elszámolásban. A tartományi minisztert ismét megidézték a CDU adománybotrányával foglalkozó parlamenti bizottság elé.A berlini kereszténydemokraták szenátusi frakciójának vezetője, Klaus Landowsky ellen a Zöldek tettek feljelentést. A CDU-politikus az eddigi információk szerint negyvenezer márkás adományt vett át az egyik nagy berlini építési vállalkozótól röviddel azután, hogy az többmilliós kölcsönt kapott olyan banktól, amelynek vezérigazgatóságában Landowsky is helyet foglalt. Az affér ellenére a berlini kereszténydemokratáknak nem kell tartaniuk attól, hogy megbukik a CDU/SPD-koalíció.
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
