Hiányolt agrártámogatások

Ahogy az várható volt, több piaci szereplő után a MOSZ is keményen kritizálta, hogy az idén halogatják az agrártámogatások kifizetését, és „fehér foltok” is akadnak az ezzel kapcsolatos ügyintézésben. Más ágazati szereplők sem fogadják lelkesedéssel a támogatások körüli bizonytalanságot, véleményük egybecseng: sikeres működésükhöz mielőbb állami dotáció szükségeltetik.Felháborítónak tartjuk, hogy még február közepén is ismeretlenek a támogatási rendszer egyes elemei, enélkül ugyanis senki sem tud ésszerűen előre tervezni és reális üzleteket kötni. Az pedig egyenesen arculcsapásnak minősül, hogy az FVM 16 ezer forintra hirdette meg a búza, 14 ezer forintra pedig a kukorica garantált árát, miközben a költségek jelentősen emelkedtek – jelentette ki tegnap Horváth Gábor, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.A MOSZ számításai szerint az agráriumban a vagyonfelélés 2000-ben elérte az éves inflációs ráta mértékét, miközben a termelés mennyisége 5 százalékponttal esett, a sertések száma átlagosan 9,4, az egyéni gazdaságokban 19,7 százalékkal csökkent. A szarvasmarha- állomány szintén csökkent, átlagosan 6, az egyéni gazdaságokban 13 százalékkal. A szervezet által közreadott adatok alapján a tényleges agrártámogatások összege 191,1 milliárd forint, amelyet mintegy 51 milliárd forintos áthúzódó determináció terhel az előző évről. Számításaik szerint az idén lényegében minden támogatási formánál várhatóan csökken a ténylegesen kifizethető központi forrás. A csökkenés támogatási formától függően 30–99 százalék közötti.Az érdekképviseleteknél sérelmezik, hogy a különböző támogatási pályázatok feltételeit a gazdák még nem ismerik, és a tavaly beadott pályázatok egyharmadára még nem is kaptak választ. Máhr András, a szövetség titkára rendkívül problémásnak nevezte, hogy a mezőgazdasági vállalkozók nem juthatnak hitelhez, mivel a bankok általában rossz adósnak minősítik őket. A bankszövetség is megfogalmazta ellenvetéseit,és az Alkotmánybírósághoz fordult az üzletrésztörvénnyel kapcsolatban. Máhr András szerint a szövetkezetek tavalyi hitelállománya elérte a 260 milliárd forintot, amiből 100 milliárd forintnyi kinnlevőséget tart bizonytalannak a bankszövetség.Horváth Ernő, a sertéshibrid-forgalmazással foglalkozó ISV Rt. vezérigazgatója szintén a támogatásokat hiányolja az ágazatból. Elmondta: közép- és hosszú távú támogatások nélkül lehetetlen felvenni a versenyt az unióval, és állami segítség nélkül a beruházások is akadoznak, miközben a technológia 50-60 százaléka rekonstrukcióra szorul. A sertéslétszám az 1997-es szinten van – 4,8 milliós az állomány, ebből 380 ezer a kocák száma –, ez sajnáltos, mert most lehetne exportálni, ennek viszont gátat szab a támogatás hiánya. Ha szubvencionálva lenne az export, akkor a húsipar is többet tudna fizetni a termelőknek. A húsárak már 1997-ben is elérték a mai 950-970 forintos kilónkénti árat, bár azóta tulajdonképpen nem emelkedtek, csupán a sertésállományhoz igazodva mozogtak. A múlt év végi hirtelen emelkedés azért következett be, mert – részben a jó exportteljesítmények miatt – sertéshiány alakult ki – mondta el Horváth Ernő. Az elmondottakat erősítette meg Veres Krisztina, a szintén hibridforgalmazással foglalkozó Dumeco Breeding Kft. munkatársa is, szerinte a kiszámíthatatlanság az ágazat legnagyobb visszatartó ereje. Úgy látja, mindenki szívesen dolgozna – csak nem tudják, miből és miért.– Európai szintű eredményeket érünk el a baromfitartásban, két kilogramm alá szorítottuk a fajlagos takarmányfelhasználást, a leadott brojlerek is két kiló felettiek, három százalék alatti az elhullás, magas a technológiai színvonal, a nyereség mégis minimális – közölte lapunkkal egy magát megnevezni nem kívánó, baromfitenyésztéssel foglalkozó szakember, aki szintén hiányolja a támogatásokat. Tapasztalatai szerint az unióban óriási az igény a magyar brojlerre és pulykára, mert az áru jó minőségű, kevéssé terhelt a környezet, nem génmanipulált alapanyagból készül a takarmány, valamint sikeresen áttértek a növényi fehérjehordozókkal történő etetésre. Minél közelebb kerülünk az EU-hoz, annál nehezebben tudjuk növelni a minőségi és a mennyiségi termelést, ha pedig megvonják tőlünk a támogatásokat, akkor még nagyobb problémákkal kell megküzdenünk – mutatott rá a szakember.