Jogszabály-módosítást sürget a mérnöki kamara

Bebizonyosodott az elmúlt tíz év alatt, hogy egyes külföldi befektetők gyarmatként kezelnek minket, s az építmények tervezésénél figyelmen kívül hagyják a magyar biztonsági, építészeti-műszaki, környezetvédelmi és egészségügyi követelményeket. Jogosulatlanul terveznek, és míg saját hazájukban a szabályokat nem hághatják át, addig nálunk ezt gond nélkül megtehetik. Elszomorító, hogy a szabálysértések miatt kiszabott százezres nagyságrendű bírságok nem rettentik el őket – a több milliárdot befektető vállalkozások könnyedén kifizetik azokat. Szükséges volna, hogy a jogosulatlan, kontár tervezés a Btk. hatálya alá eső vétség legyen, mint ahogy például az ügyvédek esetében a zugirászat az – nyilatkozta Korda János, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara etikai bizottságának elnöke.A szakember tapasztalatait ismertetve elmondta: a külföldiek számtalan esetben jogosulatlanul terveznek építményeket Magyarországon, és mivel tudják, hogy ez szabálytalan, az általuk elkészített terveket nem írják alá. A kamara etikai bizottságának elnöke ottjártamkor állítását igazolva megmutatott egy tervet, amelyen a tervező nyomtatott kisbetűkkel feltüntette ugyan a nevét, a dokumentációt azonban „elfelejtette” aláírni, ami viszont nemcsak az unióban, hanem hazánkban is szabályellenes. Megdöbbentő, de az erőmű ennek ellenére megépült. Egy másik esetben egy osztrák cég két eltérő építési naplót vezetett. Az építés alatt lévő vasszerelés az osztrák terveknek megfelelt, de a magyar adaptált terveknek – a módosított méretek vonatkozásában – nem. Az ellenőrzést végzők megállapították, hogy a kivitelezés az engedélyezett tervdokumentációtól eltérően folyik. A lebukást követően a magyar építésvezető egy darabig tagadott, majd megtört, és jegyzőkönyvben is beismerte a szabálytalanságot.– A vállalkozók – állítja Korda János – sok esetben rövid távú befektetésben gondolkodnak. Egy vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a földbe betemetett alapoknál nem biztosították azokat a korrózióvédelmi normákat, amelyeket Magyarországon a szabványok előírnak. Emiatt a statikai és biztonsági problémák húsz-harminc év múlva jelentkeztek volna, viszont ezek az épületek nem enynyi időre készülnek. A kamara a probléma felszámolása végett jogszabály-módosítást sürget. A magyar hatóságoknak ugyanis nincs előírva, hogy a kivitelezés megkezdése előtt ellenőrizzék a kiviteli tervek készítőjének jogosultságát és a kiviteli tervek jogszerűségét. Ezt a követelményt a kamara törvényben rögzítené. Ez esetben – még a kivitelezés kezdete előtt – a hatóság jogosult lenne olyan nyilatkozatot kérni az építtetőtől, amelyben az igazolná, hogy jogosult tervező készítette és tervellenőrzésre jogosult ellenőrizte a terveket, s azok a jogszabályoknak megfelelnek. A beruházás során a hatóság folyamatosan ellenőrizhetné a munkálatokat.A külföldi kivitelezők számos esetben magukkal hozzák saját tervezőcsapatukat. Az elnök szerint elgondolkodtató, miként lehetséges az, hogy a magyarországi építmény tervezésekor az egyébként magasabb bérért dolgozó külföldi mérnök hazánkban magyar kollégájához képest tervezési díjban versenyképesen – esetleg akár olcsóbban – tud tervezni. A szakember elárulta, hogy a kamara ugyan nem tudja ezt bizonyítani, de szakmai körökben vannak, akik úgy vélik, hogy a külföldi berendezéseket gyártók jutalékot adnak a külföldi tervezőknek, s így azok alacsonyabb áron is elvállalják a tervezést. A külföldi tőke nem a magyar mérnöknek ad munkát, a külhoni tervező pedig külföldi berendezéseket választva tervezi meg az építményt. Korda János véleménye szerint ezzel jelentős kárt okoznak a magyar iparnak és a jól képzett hazai mérnököknek is. Az etikai bizottság elnöke rámutatott, hogy nem tipikusan magyar jelenségről van szó, hiszen például a németországi Baden-Württemberg tartományban annyira elharapódzott a jutalékkal való manipuláció, hogy törvényben kötelezték a mérnöki kamarát tagjai becsületességének, úgynevezett függetlenségének ellenőrzésére.A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a hazai szabványok és érdekek betartása és figyelembevétele érdekében élt törvény adta lehetőségével, és azok be nem tartása miatt építkezés leállításához vezető bejelentést is tett az illetékes hatóságnál. Korda János a Globe 3 irodaház építését emelte ki, ahol a kamara még múlt év szeptemberében kezdeményezte az építés részleges leállítását, mert szakmai indoklása szerint az épület nem felelt meg a hazai szabványoknak, és életveszélyes volt. A projekttel kapcsolatban Korda János hangsúlyozta: a kamara kezdeményezésére az építtető felkért egy jogosult magyar tervezőt, hogy számítással ellenőrizze a szerkezetek kellő teherbírását. A felkért magyar tervező számítása bebizonyította, hogy az épület vasbeton szerkezetei közül több elem teherbírása kisebb a szükségesnél. A kamara azt ajánlotta a beruházónak, hogy a tervezésnél pontosabb eredményt biztosító próbaterheléssel igazolja a szerkezet vizsgálatát, mert ezzel általában nagyobb teherbírást lehet kimutatni, mint statikai számítással. Még ez a vizsgálat is igazolta a kamara állítását, vagyis hogy egyes elemeket meg kell erősíteni. Bár az épület jelentős része kellő teherbírású volt, egyes elemeket, mint például a földszinti tartópillért – amely egyébként hét szintet tart –, valamint a födémet meg kellett erősíteni. Ezeket a biztonságot szolgáló munkákat elvégezték, s ezáltal az épület ma már megfelel a magyar szabványnak, és biztonságos.A magyar mérnöki kamara intenzíven bekapcsolódott az európai szakmai kamarák működésébe. Két évvel ezelőtt, 1999-ben Drezdában tartották a mérnöki kamarák és szövetségek első összeurópai összejövetelét, amelyen hazánk is részt vett. Ezt követően tavaly Budapesten rendezték meg nemzetközi fórumukat, amelynek egyik témája az európai mérnökképzés volt. Korda János kifejtette: meggyőződése, hogy a magyar mérnökképzés színvonala megfelel az európai követelményeknek, s uniós csatlakozásunkat követően az EU-nak el kell fogadnia a magyar mérnöki diplomát. Egyébként a magyar mérnökök kellően felkészültek ahhoz, hogy a világ bármely pontján megállják helyüket.