Kereskedők a világhálón

A kereskedelmi cégek és hálózatok egyelőre nem várják, hogy az internet elterjedése gyökeresen megváltoztatná vállalatuk piacát. Az internet lehetőségeit bevallásuk szerint még nem tudják kellőképpen kihasználni, viszont úgy gondolják, hogy egy-két éven belül a vállalati működés számára az internet döntő jelentőségűvé válik. Ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. — a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve — indított új, a vállalati szféra egészét átfogó kutatásából, amelyről előző számunkban olvashattak. A 2000. IV. negyedévben megkezdett vizsgálat célja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások ismeretének, elterjedésének, jövőjének feltárása, az internet alapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várakozások feltérképezése. A kutatás során a teljes hazai vállalati kört öt csoportra osztották, amelyből most a kereskedelmi cégek válaszait ismertetjük.A kereskedelmi szektort a forgalom nagyságából adódó eltérő internethasználati szokások alapján két nagyobb csoportra, hálózatokra és cégekre bontották. Az 1999-ben négymilliárd forint feletti árbevételt elért, jórészt kereskedelmi hálózatot működtető vállalatoknak küldött kérdőívben a hangsúlyt a hálózati jellegből adódó sajátosságokra (például bonyolultabb készletnyilvántartás; logisztikai hálózat üzemeltetése; az egységek, beszállítók és központ közötti kapcsolat jellege) helyezték. Vizsgálták azt is, hogy az általuk realizált, a piacon jelenlévő kisebb cégeknél nagyságrendekkel nagyobb forgalom hogyan befolyásolja internethasználati szokásaikat, a fejlesztésre fordított pénzügyi eszközöket, valamint jövőbeli várakozásaikat. A másik csoportba olyan kis- és nagykereskedelmi cégek kerültek, ahol a hálózati jelleg már elhanyagolható, az alkalmazottak száma viszont meghaladja a húsz főt, és az 1999. évi árbevétel százmillió forint és négymilliárd forint között van. A visszaérkezett kérdőívekből kapott minta reprezentáltsága eléri a nyolc-kilenc százalékot. (A visszaérkezési arány megfelel a nyugat-európai hasonló kérdőíves felmérések öt-tíz százalékos arányának.)A gyorsjelentés fő megállapításai a következők. A válaszadó nem hálózatos kis- és nagykereskedelmi cégeknek jelenleg hatvannyolc százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Egy-két éven belül további tizenhat százalékuk tervezi a rendszer kiépítését, a fennmaradó tizenhat százalék pedig egyelőre elzárkózik a világháló nyújtotta lehetőségek kihasználásától.A válaszadó kereskedelmi hálózatok mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel, és közülük minden negyedik az összes számítógépen állandó jelleggel elérhetővé teszi az alkalmazottak számára a világhálóhoz történő csatlakozást. Ezen vállalatoknál jelenleg az alkalmazottak körülbelül tizennégy százaléka, egy-két éven belül pedig huszonhat százaléka fér majd hozzá az információs szupersztrádához.A kereskedelmi hálózatok ötvennyolc százaléka üzemeltet már belső számítógépes hálózatot (intranetet), míg nyolc százalékuk, bár még nem rendelkezik vele, de a közeljövőben tervezi a rendszer bevezetését. A válaszadó cégek harmincnégy százaléka pedig — egyelőre — nem akar élni az intranet nyújtotta lehetőségekkel.A kereskedelmi hálózatok hetvenöt százaléka működtet saját honlapot.A kereskedelmi cégek az intranet legnagyobb előnyének a belső információáramlás gyorsítását tartják. Második helyre a hatékonyabb munkamegosztást sorolták, míg a költségcsökkentés a harmadik helyre került. Véleményük szerint az internet legnagyobb előnye a külső kommunikáció javulása, ezt követi az ügyfélkapcsolatok javulása, harmadik helyre pedig a versenyképesség javulását sorolták.A válaszoló kis- és nagykereskedelmi cégek nyolcvankét százaléka alkalmaz számítógépes árukészlet-nyilvántartási rendszert, tíz százaléka pedig tervezi a rendszer szakaszos kiépítését Minden negyedik cég rendszere támogatja az automatikus utánrendelést. A válaszadók meglepően nagy aránya, csaknem fele a következő egy-két évben internet alapúvá kívánja tenni készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszerét.A kereskedelmi hálózatok készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszere a következő egy-két évben nagymértékű fejlesztésen fog átesni. A válaszadók a kereskedelmi egységeik között negyven százalékban, a kereskedelmi egységek és beszállítók között szintén negyven százalékban, a kereskedelmi egységek és a központ között már kilencven százalékban, míg a központ és a beszállítók között ötven százalékban internetalapra helyezik a készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszereket.A kis- és nagykereskedelmi szektornál talán a leglényegesebb kérdés az interneten keresztül történő értékesítés. A B2C, vagyis a fogyasztó felé irányuló eladások nagysága a kereskedelmi cégek mintájában 2000-ben megközelítette a kétszázmillió forintot. A reprezentáltságot alapul véve tehát országosan a forgalom értéke 2,4 milliárd forintra becsülhető. A válaszadók összetételére jellemző, hogy az eladott termékek leginkább papír- és írószerek, könyvek, CD-lemezek, számítástechnikai eszközök, valamint elenyésző mértékben élelmiszerek. A kapott válaszok a forgalom tekintetében — a GKI Gazdaságkutató Rt. véleménye szerint kissé túlzott optimizmussal — nagyarányú javulást jeleznek: 2001-ben a kereskedelmi cégek forgalmuk két és fél, 2002-ben már hat és fél százalékát realizálják majd interneten keresztül történő értékesítésből.A válaszadó kereskedelmi hálózatok 2000-ben kétszáztizenhétmillió forintos elektronikus értékesítésből befolyt bevételt realizáltak, ami országos szintre vetítve 1,7 milliárd forintot jelentett. 2001-ben várhatóan az összforgalmuk egy százalékát, 2002-ben pedig már öt százalékát adja majd az interneten keresztüli értékesítés.A kereskedelmi szektor csaknem fele jelezte, hogy a termékeket házhoz is szállítja.A GKI Gazdaságkutató Rt. — számos más kutatásához hasonlóan — ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy részindex számtani átlagaként áll elő. A részindexek a következők: e﷓értékesítés, e-vásárlás, internetlehetőség, IT humán erőforrás. 2000. IV. negyedévében a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexének induló értéke —11,8. Az index, bár egyes összetevői már optimizmusról tanúskodnak, összességében a kereskedelmi szektor rövid távon még enyhe pesszimista várakozásait jelzi az internet üzleti életben betöltött szerepével kapcsolatban. Az index összesített negatív értéke alátámasztja véleményünket, hogy a válaszadó cégek árbevételre vonatkozó rövid távú várakozásai kissé túlzottak, inkább hosszabb távon teljesülnek majd.