Két éve tart a Realbank Rt. felszámolása

Hunyor Erna
2001. 02. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Immár két éve annak, hogy bezárták a Realbank Rt.-t. Rengeteg per van folyamatban. Legutóbb a Legfőbb Ügyészség mondta ki, hogy a Realbank értékpapírjainak kereskedelmi és bizományosi tevékenységét megtiltó határozata törvénysértő volt. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig kérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy a károsultak 2000. október 16-án beadott közérdekű bejelentését ismételten vizsgálja ki.A Postabank 1997-ben látványosan válságba került, ám akkor még a Realbankon semmilyen probléma nem látszott. A bank új üzletágakat indított be, és emellett olyan likviditással is rendelkezett, hogy a Postabanknak több milliárd forint kölcsönt nyújtott a válságból való kilábaláshoz. Ezért érte teljesen váratlanul a Realbank vezetését, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) nem a Postabanknál lépett fel, hanem 1998 júliusában a Realbankkal szemben alkalmazott kemény szankciókat. A rendkívüli intézkedést az indokolta, hogy a Realbank kevesebb céltartalékot képezett az ÁPTF által elvártnál, ezért korlátozták a bank tevékenységét, felfüggesztették a vezetést és felügyeleti biztost állítottak a bank élére. Az ÁPTF előírta, hogy a Realbank alaptőkéjét közel nullára le kell szállítani és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legyen hárommilliárd forint tőkeemeléssel a pénzintézet új tulajdonosa. Feladatául szánta, hogy működtesse a bankot, majd adja el egy szakmai befektetőnek. Az igazi baj akkor kezdődött, amikor az ÁPTF megtiltotta a lakossági kötvények és részvények visszafizetését. Az OBA kinevezte az új bankvezetést, és közleményt adott ki, hogy a Realbank tőkehelyzete helyreállt. A pénzintézet eladásáról nem nyilvános konzultációk kezdődtek, amelyről csak annyi szivárgott ki, hogy az OBA nem kívánt tárgyalni a Bank of Chinával, hanem kikötötte, hogy csak egy meg nem nevezett belföldi pénzintézetnek hajlandó eladni a Realbankot.A kötvényesek utcai tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a vevő visszalépett bankvásárlási szándékától. Ám nemcsak az eladási kísérlet fulladt kudarcba, hanem a bank működtetése sem indult meg. Az új vezetés megszüntette a Realbank-csoportot, a kötvényeket kibocsátó Real-cégeket pedig elküldték a bankból, annak ellenére, hogy a cégek vezetői közös levelet írtak az OBA vezetőinek, hogy ne dobják ki a Real-cégekkel együtt a vállalatokban lévő vagyont az utcára. A levélre nem érkezett válasz, a kötvényt forgalmazó Realbróker Rt. forgalmazási tevékenységét is megszüntették, így minden esély elveszett a Realbank-csoport működtetésének beindítására.Az OBA a sorozatos kudarcot azzal magyarázta, hogy a bank sokkal rosszabb állapotban volt, mint ahogy azt a tulajdonszerzéskor felmérték. Az alap kétségbe vonta a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló által auditált és az ÁPTF felügyeleti biztosa által 1998 augusztusában aláírt mérleg helyességét, és újra felmérték a bank helyzetét. Ezután még több céltartalékhiányt állapítottak meg, és a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló a milliárdokkal módosított új mérlegadatokat is auditálta. A kudarcok és a megnövekedett céltartalékhiány kimutatása után, az OBA a tulajdonszerzését követően alig négy hónappal úgy döntött, hogy kiszáll a bankból, további tőkeemelést nem hajt végre, hanem javasolja a Realbank felszámolását.Az ÁPTF által alapított felszámoló szervezet megtagadta a több tízezer kötvényes és részvényes ügyfél követelésének befogadását a bankba. A felszámoló ezen bejelentésére a Nemzeti Sportcsarnokban összegyűlt mintegy ötezer ügyfél hangos tüntetésbe kezdett, mely a Pénzügyminisztérium előtt folytatódott, ahol petíciót nyújtottak át az akkori pénzügyminiszternek.A Realbank-ügyben polgári bírósági eljárások tucatjai indultak meg annak érdekében, hogy az ügyfelek jogai érvényesüljenek. Az első pert Czakó András, a bank régi vezérigazgatója indította az ÁPTF ellen, mert szerinte a felügyelet tévedett és indokolatlanul szankcionálta a Realbankot. A perben ebben a fél évben várható elsőfokú ítélet. A második pert a bank kisrészvényeseinek egy csoportja indította azért, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a bank 1998. szeptemberi közgyűlésén elfogadott mérleget. A kisrészvényesek a pert már jogerősen megnyerték, a bíróság a mérleg elfogadását hatályon kívül helyezte. A jogvita folytatásában a kisrészvényesek az ÁPTF által előírt tőkeleszállítás hatályon kívül helyezését is kérik. A tőkeleszállítás ügyében hamarosan ítélet várható, amelyet ha a kisrészvényesek nyernek meg, az ÁPTF kártérítési kötelezettségét is kimondhatja. A kötvényesek is csatát nyertek, mert a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy a bank kártérítési felelősséggel tartozik a kötvények visszafizetéséért, hiszen köteles lett volna a bankcsoport tagjainak biztosítani a visszafizetés feltételeit, ezért a bank felszámolójának nyilvántartásba kell vennie a kötvényesek követelését. Első fokon már a részvényesek hitelezői besorolását is megítélte a bíróság, de a felszámoló megfellebbezte a határozatot.A felszámolás menetében is születtek pozitív eredmények. A felszámoló folyamatosan pénzzé tette a bank vagyonának jelentős részét, és így 2000. június 30-ra 12 milliárd forintot meghaladó készpénzt gyűjtött össze, amelyből 2000 végén 100 százalékban kifizette a betét- és betétjegy-követeléseket, illetve 46 százalékos előleget fizetett az R–2000-es kötvények tulajdonosainak. Közben az OBA által gazdátlanul hagyott Real-cégek irányítását maguk a kötvényesek vették át, nehogy széthordja valaki a tulajdonos és vezetés nélkül maradt cégekben lévő vagyont. A cégek vagyonának nagy részét azóta értékesítették, és a befolyt pénzből 1,7 milliárd forintot az R-96-os kötvényesek részére fizettek ki előlegként.A pénzintézet felszámolója által tavaly készített közbenső mérlegből az látható, hogy a bank nem tudja a kötvényesek követelését a betétekhez hasonlóan 100 százalékban kielégíteni, ha az OBA-nak kifizeti az általa bejelentett 5,2 milliárd forintos követelést. Ezért többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, kérve, nyilvánítsák alkotmányellenesnek azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az OBA-nak, hogy a betétbiztosítást végző alap visszakövetelje a biztosítási díjat fizető banktól azt a pénzt, amit az OBA a biztosítási esemény során kifizetett. A kötvényesek polgári bíróságon is pert folytatnak az OBA ellen, kártérítési felelősségének megállapításáért, mert szerintük az OBA a saját anyagi haszna érdekében akadályozta meg a bankot a kötvények visszafizetésében. Ez a per még nem jutott el az elsőfokú ítéletig. Más ügyfelek az ÁPTF kártérítési felelősségének megállapítására indítottak pert, és megint mások a Legfőbb Ügyészséget kérték, hogy az ÁPTF felelősségét állapítsa meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.