Korok – istenek

Hézagosak a germán mitológiára vonatkozó adatok, mivel a germán törzsek keresztény hitre térítése aránylag korán megtörtént, és mélyreható változásokkal járt. A skandináv mitológia tekintetében sokkal bővebb irodalmi forrásokkal rendelkezünk, mert Skandináviában később terjedt el a kereszténység, és mert Izland szigetén féltő gonddal őrizték az ősi hagyományokat. Tacitus Germania című művében írja, hogy a germánok tisztelik Mercuriust, Marsot, Herkulest és Íziszt, s e neveken valószínűleg Wodant (skandináv Ódin), Tiut (skandináv Tyr), Donart (skandináv Tór) és esetleg Freyát vagy Friját (skandináv Frigg) érti. A mitológiai és hősi énekek gyűjteménye, a Verses Edda szerint Ódin a hatalom, bölcsesség, mágia ura, a harcosok pártfogója, Tór villámisten, az óriások és a világkígyó ellen vívott küzdelem fő harcosa, Tyr égisten, a katonai gyűlések és a párviadalok pártfogója, Frigg pedig a vadászat ura.E hiedelemvilág szerint az istenek kiemelik a földet az ősóceánból, amely körülöleli, s berendezik rajta a világnak a középső, emberek lakta részét, amelyet Midgardnak neveztek el.A germán–skandináv és kelta kultúrkörből számos hőseposzt ismerünk. A kelta mítosz- és eposzhagyomány hőse Arthur, aki később a kerekasztal lovagjairól szóló középkori európai elbeszéléseknek, a Grál-mondakörnek és más mondáknak lett a szereplője. Ezek szerint Arthur azzal szilárdította meg a hatalmát Britannia fölött, hogy az oltárra nehezedő kő alól ki tudta venni a varázserejű kardot, vagy meg tudta szerezni Merlin mágus segítségével a tó úrnőjének kardját, amelyet egy titokzatos kéz tartott a vizek felett. A kard neve: Excalibur. Arthur rezidenciát alapít Caerleonban, vára titokzatos és szinte megközelíthetetlen. Palotájában, a Camelotban áll a híres kerekasztal, körülötte ülnek a király legkiválóbb lovagjai.Gudrun, Szigurd (germán Siegfried) felesége germán–skandináv hős, aki később férjhez megy Attila hun királyhoz. A hagyomány szerint a feledés italával itatták meg, mielőtt beleegyezett volna az új házasságba. Gudrun hasztalan próbálta visszatartani fivéreit attól, hogy Attilához menjenek, később pedig, amikor Attila oly kegyetlenül bánt velük, bosszút állt a hun királyon: tőle született gyermekeit elemésztette, a szívükből főzött ételt etette meg Attilával, majd őt magát is megölte.Nibelungoknak nevezik annak a kincsnek az eredeti birtoklóit, amelyet később Siegfried szerzett meg. Része volt ennek a kincsnek az az aranygyűrű is, amely varázserejénél fogva meg tudta sokszorozni a kincset, de az átok szerint aki megszerzi, életével fizet érte.Szigurd (a Nibelung-énekben Siegfried) feleségül veszi Gudrunt (a Nibelung-énekben Krimhildét), és testvérbarátságot köt Gunnarral és Högnivel (Günther, illetve Hagen). Gunnar megkéri Brünhild kezét, de mivel a lány esküt tett, hogy csak ahhoz megy férjhez, aki átjut a palotáját körülvevő tűzhegyen, s erre csak Szigurd képes. Három éjszakát tölt Brünhilddel, mérgezett meztelen kardot téve kettejük közé. Később, amikor egy alkalommal Gudrun és Brünhild azon vitatkozik, melyikük férje a jobb, fény derül a házasság körüli csalásra. Brünhild haragra lobban, s azt követeli Gunnartól, ölje meg Szigurdot. A becsületében sértett aszszony bujtogatására Gunnar rászánja magát a gyilkosságra.A Nibelung-legendát Wagner operatetralógiája, A Nibelung gyűrűje (A Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Az istenek alkonya) is feldolgozta.