Különvéleményen az SZDSZ

E héten befejeződik a státustörvény tervezetének közigazgatási egyeztetése, s február folyamán a kormány elé, márciusban pedig a parlament bizottságainak az asztalára kerül a jogszabálytervezet szövege. Az SZDSZ élesen támadja a tervezetet, a kormány azonban bízik benne, hogy a határon túli magyarokat érintő, valamint a nemzetstratégiai ügyekben általános egyetértés születik.Az SZDSZ azért nem támogatja a státustörvény javaslatát, mert az szerinte tele van belső ellentmondásokkal és megválaszolatlan kérdésekkel – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szent-Iványi István. A párt frakcióvezetője elmondta: a szabad demokraták azzal értenek egyet, hogy a határon túliak szülőföldjükön részesüljenek támogatásokban, a rendelkezésre álló pénzösszeget tehát az ottani oktatási, kulturális intézmények és a magyar média megsegítésére kellene fordítani. Ennek az álláspontnak azonban ellentmond az a tény, hogy éppen az SZDSZ nem értett egyet azzal, hogy az erdélyi magánegyetemre kétmilliárd forintot különítsenek el a magyar költségvetésből – mutatott rá Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke.Szent-Iványi hangsúlyozta, nem helyes, hogy a jogalanyiság megállapítását külön eljáráshoz kötik, hiszen magyar az, aki annak vallja magát. „Szerintünk részesüljön támogatásban az, aki magyar iskolába jár, vagy ott tanít, aki magyar kulturális intézményt látogat, vagy annak a munkájában részt vesz, s magyar az is, aki a magyar médiában dolgozik” – szögezte a szabad demokrata honatya. Szabó Tibor cáfolatként elmondta: a jogalany kiválasztására vonatkozóan a Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyar szervezetek teljes egyetértésben fogalmazták meg azt az elképzelést, amelynek lényege, hogy a magyarságvállalás alapvetően szabad döntés kérdése.Szabó Tibor szerint tehát aki a magyar nemzethez tartozónak vallja magát, s beszél magyarul, az a törvény hatálya alá fog esni. Ez megfelel a szabad identitásválasztás európai – liberális – gyakorlatának. Az elnök ugyanakkor kifejtette, hogy az igazolványt azért kell majd öt évenként megújítani, mert a magyarországi lakossági igazolványok ehhez az időtartamhoz igazodnak. Semmiképp nem arról van szó, hogy az érintetteknek ötévenként igazolniuk kellene a magyarságukat, a csere technikai jellegű: miután arcképes igazolványról van szó, figyelembe kell venni, hogy ennyi idő alatt bárkinek megváltozhat a külseje.Az SZDSZ egyébként a törvényjavaslatban szereplő szolgáltatások mindegyikét kifogásolja. Az oktatási támogatással kapcsolatban szerintük az a tapasztalat, hogy az itt tanuló határon túli magyar diákok jelentős része nem tér vissza szülőföldjére. Ez Szabó Tibor szerint is így van, ám, mint mondta, az Orbán-kabinet éppen arra törekszik, hogy megfordítsa az előző kormányok alatt kialakított irányt, amely a feltételek nélküli támogatásokkal agyelszíváshoz vezetett. A hazatérésre azonban nem jogi vagy erőszakos eszközökkel kell rávenni a határon túliakat, hanem például azzal a programmal, amely az Apáczai Csere János Közalapítványon keresztül ösztöndíjjal segíti a szülőföldön való könnyebb beilleszkedést. A státustörvény sem azt preferálja, hogy az öt-hat éves magyarországi oktatási képzésre érkezzenek diákok, hanem mindössze az egy-két szemeszteres továbbtanulást célozza meg.A három hónapos magyarországi munkavállalásra jogosító paszszust sem helyeslik a szabad demokraták. Szent-Iványi úgy véli, hogy a feketemunkát ezzel nem lehet kifehéríteni, a munkavállalók ugyanis eleve illegálisan akarják az embereket foglalkoztatni a különféle járulékok megspórolása érdekében. Szabó ezzel szemben rámutatott: függetlenül attól, hogy a határon túliak miként vállalhatnak munkát hazánkban, az európai uniós elvárásoknak tesz eleget a kormány akkor, amikor a feketegazdaság kifehérítésére törekszik. Ezzel egy időben azonban az elnök felhívta a figyelmet arra: statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy Magyarország bizonyos régióiban munkaerőhiány van.A határon túliak egészségügyi támogatására vonatkozóan az SZDSZ azt kifogásolja: nem tudni, ki fogja eldönteni, hogy milyen betegségek esetén, kinek jár majd a segítség. Erre a felvetésre Szabó Tibor kifejtette, hogy a törvény nem ad lehetősége valamennyi határon túlinak a magyar egészségügy igénybevételére, egy közalapítványhoz lehet majd pályázni olyan esetekben, amikor az ellátás a szülőföldön nem biztosított. Természetesen az ilyen típusú szolgáltatások a mindenkori magyar költségvetés teherbíró képességétől függnek.„Az egész törvény szemfényvesztés, mert a 2002-es költségvetésben erre egy fillér sincs, s egy ilyen komoly dolgot nem lehet az általános tartalékra alapozni” – fogalmazott lapunknak Szent-Iványi István, azt kifogásolva, hogy a büdzsében nem szerepel külön tételként a státustörvény végrehajtásához szükséges öszszeg. Hozzátette: a kormány által megállapított 5-6 milliárdos költségvetés az utazási kedvezményekre sem elegendő. A HTMH elnöke azonban kifejtette: nem lehet elkülöníteni összeget olyan törvény végrehajtására, amely még nem létezik. Az érintett szaktárcák bevonásával egyébként már elkészült a jogszabály költségvetési vonzatokat tartalmazó melléklete is, amelyből tételesen kimutatható, hogy melyik területen milyen teher éri a magyar költségvetést. Ezekből a számokból kiderül, hogy a törvény működésének az elindításához elegendő az az 5-6 milliárd forint, amit a kormány kilátásba helyzett. Lapunk felvetésére Szent-Iványi határozottan cáfolta, hogy az SZDSZ kampányának egyik eleme lenne a státustörvény elutasítása. A honatya úgy vélekedett, hogy a kormány is rosszul taktikázik, amikor egy ilyen jogszabállyal akar szavazatokat szerezni. Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor az interjú alatt sorozatosan azzal érvelt, hogy a státustörvény az elvándorlást, s nem az otthonmaradást segíti majd elő. Megkérdeztük ezért, mire alapozza ezt a feltételezést, hiszen éppen ő elnökölt a külügyi bizottság azon ülésén, amelyen nyilvánosságra hozták a Balázs Ferenc Kutatóintézet felmérését, kimutatva, hogy a határon túli magyarok véleménye szerint kisebb lenne a szülőföldről való elvándorlás egy működő státustörvény alatt. Szent-Iványi elárulta: igazából ők sem tudják még pontosan, hogy milyen következményekkel jár majd a törvény, ezt csak akkor lehet majd felmérni, ha már működik.