Magyar igazolvány

E. Fehér Pál hírlapíró aggódik a határon túli magyarság sorsáért. Nem úgy általánosságban aggódik (jaj, Istenem, de rossz szegényeknek odaát!), hanem konkrétan: milyen balga lépés tőlünk, hogy úgynevezett nemzetpolgári igazolványt akarunk adni a kint élő magyaroknak. Meg az is milyen szerencsétlen csacsiság – aggódik tovább E. Fehér Pál –, hogy Németh Zsolt politikai államtitkár nemrégiben kijelentette: „Jogi szálak fogják a határon túli magyar személyt a magyar államhoz, s ezen keresztül a Magyar Köztársasághoz fűzni”.Hogy miért akkora fene baj mindez, arra nézve így érvel a szerző: „A határon túli magyarság magyarországi jogállásának rendezése veszélyeztetheti a szomszédos országokban élő otthoni (...) jogállásának biztonságát (...) Egyetlen szuverén állam sem tűri, hogy állampolgárai (...) jogi formában másik államhoz kapcsolódjanak (...) A magyar igazolvány eszméje azért magyarellenes, mert a határon túli magyarságot kollektív gyanúnak teszi ki (...)”.És így tovább.Tegyük túl most azon magunkat, hogy a jogállás biztonsága, a kollektív gyanú meg az ilyesmi Trianon óta egyfolytában élő téma a határokon kívül rekedt magyarság sorsában. Sokkal izgalmasabb, hogy valahol már hallottuk ugyan ezeket a gondolatokat, ha kicsit más csomagolásban is: „Hagyjuk a kinti magyarság dolgait az ottani országra (...) Ha szót emelünk értük, nekik lesz rosszabb (...) Ha méltatlankodunk a határon túliakért, még megharagszanak ránk az ottaniak (...)”.Ismerős szöveg, ugye? A Rákosi–Kádár-kor szövege. A kommunizmus elnemzetietlenítő, internacionalista szövege. Hazugsággyűjtemény.A magyar ember magyar igazolványa magyarellenes?E. Fehér Pálnak láthatóan megártott a Népszabadságnál eltöltött harminc esztendő.