Magyar-orosz kapcsolatok

Elkerülhetetlen az orosz tőke térnyerése Európában. Az, hogy a Gazprom off-shore cégeken keresztül szerzett tulajdont Magyarországon, a magyarok problémája – válaszolta kérdésünkre Alexandr Nyikolejevics Dondukov, orosz ipari miniszter. Közölte: jogos, hogy törvényességi vizsgálatnak vetik alá a BorsodChem Rt. felvásárlását a magyarok, ehhez az orosz jegybank is segítséget nyújt.Magyarországnak célja, hogy az export serkentése révén csökkentse az Oroszországgal szemben fennálló, kétmilliárd dolláros külkereskedelmi hiányát – közölte tegnap Matolcsy György gazdasági miniszter azután, hogy orosz kollégájával, Alexandr Nyikolejevics Dondukov ipari, tudományos és technológiai miniszterrel tárgyalt. Négy-öt év alatt egymilliárd dollárral szeretnénk lefaragni a hiányt, amely a teljes hazai külkereskedelmi passzívum felét teszi ki – mondta Matolcsy György.Az orosz miniszter áttörésnek nevezte, hogy alig három hónap alatt már ötödik alkalommal találkoznak a felek. Alexandr Dondukov tegnapi látogatásának egyik elemi célja az volt, hogy előkészítsék a március végére tervezett magyar–orosz kormányfői találkozót.Hét közös munkacsoport tekinti át a magyar–orosz kapcsolatok teljes spektrumát, amelyek arra hivatottak, hogy megteremtsék a két ország közötti együttműködést a kereskedelemben, a gazdaságfejlesztésben, a tudományban, az iparban, a regionális együttműködésben, a haditechnikában és a turizmusban – jelentette be tegnap Alexandr Nyikolejevics Dondukov orosz ipari, tudományos és technológiai miniszter. Kiemelte: a jövőben a magyar– orosz kapcsolatok alapját képezi majd az innovációs, az agrár- és a csúcstechnológiai együttműködés is.A Magyar Nemzet kérdéseire válaszolva az orosz ipari miniszter elmondta: Európának fel kell készülnie arra, hogy az elkövetkező időkben az orosz tőke igen aktív lesz, miként arra is, hogy a cégek mozgásterét rendkívül korszerű törvényekkel segítik. Alexandr Dondukov elmondta: Martonyi János külügyminiszterrel megállapították, hogy a Gazprom térnyerése a hazai vegyiparban nem politikai, hanem gazdasági kérdés. Mindemellett az orosz kormány elismeri a magyaroknak azon jogát, hogy „erőteljes törvényességi vizsgálatokat” folytassanak a BorsodChem felvásárlásának ügyében. Ehhez – ígérte az orosz miniszter – a föderáció jegybankja is segítséget nyújt. Az orosz delegációnak tagja volt Szergej O. Frank közlekedési miniszter is, aki kollégájával, Fónagy Jánossal új gépjármű-közlekedési egyezményt írt alá, amely kiváltja a hatályos, 1966-ban megkötött ma-gyar–szovjet megállapodást. Az egyezmény a két ország közötti gépjárműforgalmat a nemzetközi jogi normákhoz igazítja. Így például ha orosz földön egy magyar kamionnal vagy sofőrjével probléma adódik, a nemzetközileg elfogadott szabályok szerint kötelesek – elkerülve például a vitatható kamionlefoglalásokat – vele szemben eljárni.nA csúcstechnológiát illető orosz– magyar együttműködésnek akár egyik első jeleként is értékelhető, hogy az orosz miniszter tegnap megtekintette azt a pásztázó tűszondás mikroszkópot, amelyet az orosz államadósság fejében az NT-MTD orosz cég szállított az MTA Kémiai Kutató Központjának. A világszínvonalú berendezést december óta használják a budapesti kutatóintézetben, amely több tekintetben jobb, mint a versenytárs amerikai készülékek. A készülék prototípusát magyar kutatók tesztelték először, és a gyártó az ő javaslatukra optimalizálta a mikroszkópot.A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kroó Norbert a műszer beszerzésének jelentőségét ecsetelve elmondta: világszerte nagy fejlődés előtt áll az úgynevezett nanotechnológia, és ezekhez a kutatásokhoz elengedhetetlenek az atomok vizsgálatát lehetővé tevő korszerű műszerek. Kroó professzor és a kémiai kutató intézet vezetője, Pálinkás Gábor hangsúlyozták: azzal, hogy bevonták a műszer beszerzését az államadósság törlesztési körébe, egy rendkívül modern és drága berendezést sikerült beszerezni a költségvetést terhelő kiadás nélkül.Az Akadémia főtitkára szerint javul a magyar tudományos élet finanszírozása. Ebben az évben 25 százalékkal emelkedett a kutatóintézetek költségvetési támogatása. Ez jelentősen javítja az alacsony fizetésű intézeti kutatók jövedelmi helyzetét. Az infrastruktúra fejlesztését pedig segíthetik a mostanihoz hasonló megállapodások, vagyis az orosz államadósság terhén való tudományos műszerek beszerzése.