Mikola a racionalitás mellett

Nem hiszek a bérharcban, inkább az ellátórendszer racionálisabb működtetése jelent olyan megtakarítást, amelyből a munkakörülményeken és a fizetéseken javítani lehetne – jelentette ki Mikola István egészségügyi miniszter tegnap a szakszervezetekkel tartott ágazati érdekegyeztetést követően. Leszögezte: konkrét programjaik végrehajtásához költségvetésen kívüli pénzekhez szeretnének hozzájutni. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke szerint a kétéves költségvetés egy fillért sem tartalmaz az egészségügyiek felzárkóztatására.Örökségül kaptuk a kétéves költségvetést, s ebből gazdálkodunk, de nem mondunk le arról, hogy a konkrét programjainkra pluszpénzeket kérjünk – jelentette ki Mikola István. Hozzáfűzte: a bérharcot önmagában eredménytelennek tartja, csak az ellátórendszer megváltoztatása, racionálisabb működtetése és a népegészségügyi program megvalósítása vagy az alapellátás reformjának továbbvitele jelent reményt arra, hogy többletforrásokat kapjanak dologi vagy bérkiadásokra. Közölte, hogy az ágazat kontrollálhatatlan többletteljesítése évről évre megismétlődik. Ezt a káros folyamatot elsősorban a járóbeteg-ellátásban lehet észlelni, amelyben tavaly 12 százalékos volt az indokolatlan – bevételnövelő technikai megoldásokból és felesleges vizsgálatokból adódó – többletteljesítés, s mindez a bérfejlesztés esélyeit rontja. Hozzátette: a szakszervezetekkel közös az az érdekük, hogy az egészségügyi intézmények ne számoljanak el indokolatlanul az egészségbiztosítónál többletteljesítményeket, mert más intézményektől vonják el a lehetőségeket.Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke közölte: számukra a legnagyobb eredmény az volt, hogy két év szünet után ismét gyakorolhatták törvényadta jogaikat az érdekegyeztetésre. – Azt a hátrányt, amit két, illetve tíz év alatt elszenvedett az ágazat, csak társadalmi összefogással lehetne behozni, de a kétéves költségvetésben egyetlen fillér sincs arra, hogy ebből az „őrületes” lemaradásból az egészségügyieket felzárkóztassuk – mondta Cser Ágnes. Pulay Gyula, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára kijelentette: az egészségbiztosítási alapnak megvan a fedezete a húszszázalékos béremelésre. A törvényi változások – így a minimálbér 40 ezer forintra emelése, a közalkalmazotti illetménytáblázat tételeinek növekedése, illetve az egészségügyiek bérszorzójának alkalmazása – összesen 12-13 százalékos béremelést kényszerít ki, így a fennmaradó 7-8 százalékból a munkáltatók rendezhetik a helyi bérfeszültségeket.