Milliárdok kistérségeknek

Az idei és a következő évben összesen 11 milliárd forint központi forrást fordíthat a gazdasági tárca a Széchenyi-terv regionális gazdaságépítési programjának állami társfinanszírozására. A január közepén kiírt nyolc regionális gazdaságépítési pályázat egyike kifejezetten a kistérségi mintaprogramok megvalósítását támogatja. Ezen túlmenően a Széchenyi-terv valamennyi pályázatának elbírálásánál figyelembe veszik, hogy az illető vállalkozás vagy önkormányzat benyújtott pályázata mennyire illeszkedik az adott kistérség fejlesztési elképzeléseihez – mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára.A Széchenyi-terv központi eleme a regionális gazdaságépítési program, amely két fő pillére: a hálózatépítésen és az innováción nyugszik. A termelési, információs és innovációs hálózatok kiépítésétől a helyettes államtitkár azt várja, hogy a Széchenyi-terv programjai által mozgósított erőforrások regionális, valamint helyi szinten összekapcsolódjanak és megsokszorozódjanak. A hálózati szerveződés elősegíti a különböző gazdaságfejlesztési programok és struktúrák kialakítását és összehangolását, egyúttal gyorsíthatja a helyben képződő források koncentrációját, és javíthatja a források hatékony felhasználását. Ugyanakkor az innováció és a hálózatépítés, valamint az információs gazdaság sem szervezhető meg egyenként háromezerkétszáz településen.Ehhez az önkormányzatoknál magasabb szerveződési szint szükséges. Cséfalvay Zoltán szerint a többnyire néhány tízezer lakosú, szerves történelmi fejlődéssel kialakult kistérségek szintjén érdemes a leggyorsabban beindítani a helyi adottságokra és erőforrásokra építő fejlesztési programokat. A kistérségi szintű gazdaságfejlesztés előnye, hogy viszonylag kis számú partner összehangolását és együttműködését igényli, a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok jól áttekinthetők, ennek köszönhetően a szereplők közvetlen részvételekönnyen biztosítható. Az alacsony népességszám következtében már egy szerényebb mértékű állami támogatás is rövid idő alatt jelentős fejlődést indíthat el, ha az a legjobb helyre kerül, és jól használják fel.A Széchenyi-terv azért nyújt nagy lehetőséget a kistérségeknek, mert – a mintaprogramok megvalósítását támogató külön pályázaton túl – a több mint ötven pályázat kínálta támogatási lehetőségekből válogatva a kistérségek aktív szereplői mozaikszerűen „összerakhatják” a saját adottságaikhoz és elképzeléseikhez legjobban igazodó komplex fejlesztési programot. A kistérségek többsége számára eddig szinte megoldhatatlan feladatot jelentett a rendelkezésre álló vagy igénybe vehető források feltérképezése, a programok így gyakran vagy túlságosan szélesre, vagy túl szűkre sikeredtek. Mostantól, a Széchenyi-terv nyílt pályázatai által nyújtott széles – és jól áttekinthető – kínálat révén sokkal könnyebb a rendelkezésre álló, illetve elérhető forrásokhoz igazítani a helyi fejlesztési elképzeléseket – véli a GM helyettes államtitkára.Már a Széchenyi-terv készítésekor több kistérség javaslatként elküldte önálló gazdaságfejlesztési programját a Gazdasági Minisztériumnak. A leggyorsabbak között volt például a pápai, a csurgói, a veresegyházi (gödöllői), a mórahalmi és a fehérgyarmati kistérség, amelyek közül kettő elmaradott, egy stagnáló, egy felzárkózó és egy dinamikusan fejlődő, ezért a többi kistérségnek is követhető mintát nyújthatnak, ha sikeresen meg tudják valósítani saját fejlesztési programjukat. A GM azt javasolja, hogy mind a százötven kistérség minél előbb alakítsa ki az adottságaihoz illő és a fejlődési elképzeléseinek megfelelő komplex programját, és minél többen éljenek a Széchenyi-terv pályázatai által nyújtott lehetőségekkel. A kistérségi „növekedési motorok” beindítását, a sajátos gazdasági profil kialakítását az is segítheti, hogy a Széchenyi-terv valamennyi pályázatának elbírálásánál figyelembe veszik, azok menynyire illeszkednek az adott kistérség fejlesztési elképzeléseihez.A helyettes államtitkár szerint azért is jó lenne, ha az EU-csatlakozásig minél több hazai kistérség elvégezné az önálló gazdaságfejlesztési tervezés előiskoláját, mert ahhoz, hogy Magyarország a majdani EU-támogatási forrásokból minél többet el tudjon nyerni, sok-sok élet- és versenyképes projektet kell kidolgozni. Hogy egy adott kistérség milyen sajátos gazdasági, társadalmi, kulturális adottságokkal és szunnyadó erőforrásokkal rendelkezik, azt felülről nem lehet kitalálni. Ezt csakis alulról, az ott élő emberek és természetes közösségeik tudásának, igényeinek és energiáinak összekapcsolásával lehet meghatározni és a helyi fejlesztési célok szolgálatába állítani. Ezért a Széchenyi-terv különféle pályázatai által elnyerhető, vissza nem térítendő támogatások összehangolt, optimális felhasználása példátlan esélyt nyújt ahhoz, hogy az állami források hatásai kistérségi szinten megsokszorozódjanak.