Nyitott fejezetek

A kultúra és audiovizuális politika című fejezet elvileg nem tartozik a bonyolult témakörök közé, hiszen ebben a fejezetben Magyarországnak nincsenek derogációs kérelmei, és az erre vonatkozó joganyag harmonizálása sem jelentene komoly nehézséget. Ez a kérdés azért válik mégis bonyolulttá, mert a hátterében komoly belpolitikai vita áll, hiszen az ellenzék nem hajlandó addig megszavazni a médiatörvény – egyébként kétharmados szavazattöbbséget igénylő – EU-konform módosítását, amíg nem rendeződik a közszolgálati médiumok kuratóriumainak ügye.Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium európai közösségi jogi főosztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy tavaly a parlament nem fogadta el a médiatörvény jogharmonizációs módosítását, de idén márciusban ismételten a parlament elé terjesztik azt. A tavalyi parlamenti vitát figyelembe véve kisebb változtatásokkal nyújtják be a törvénytervezetet. A kormány abban bízik, hogy a hatpárti integrációs ügyekben született megállapodás alapot adhat arra, hogy a parlament most elfogadja a törvénymódosítást.A médiatörvény jogharmonizációs megváltoztatásának fontosabb elemei többek között: a törvény hatályának újraszabályozása, a definíciók kiegészítése és annak meghatározása, mi számít európai audiovizuális műveknek. A törvény rendezné a kizárólagos közvetítési jogokat. Ezek nem gyakorolhatók olyan módon, hogy egy médium a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós eseményektől megfossza a hazai közönség meghatározó részét. A jogharmonizáció sok apró technikai kérdést is tartalmaz: pontosítaná a reklámszabályokat, ugyanígy a támogatásra, a szponzorálásra vonatkozó rendelkezéseket, és rendezné az együttműködést az Európai Bizottsággal. E vállalásoknak lennének olyan részei, amelyeket csak a csatlakozást követően kellene teljesítenünk.Elemzések szerint a kulturális dosszié kezelésére döntően az jellemző, hogy a nemzeti identitást egyik legérzékenyebben érintő fejezetről van szó, ezért közösségi szinten csupán célkitűzéseket fogalmaznak meg, ám ezek megvalósításában a tagországok szabad kezet kapnak. Az EU audiovizuális politikájának az egyik legismertebb eleme az úgynevezett kvótarendszer, amely szerint a tagországok vállalják annak felügyeletét, hogy a tv-adók műsoridejüknek nagyobb részében európai produkciókat sugározzanak. Ahhoz, hogy ez a kvótarendszer működjön, fontos meghatározni azt, hogy mit számítunk európai műnek.Az ellenzéknek valójában nincsen különösebb ellenvetései a médiatörvény módosításával kapcsolatban. A kuratórium ügyét azonban fontos megoldandó kérdésnek tartják az ellenzékiek, erről az MSZP politikusai több alkalommal kijelentették: addig nem fogadják el a törvénymódosítást, amíg nem egészülnek ki a közmédiumok kuratóriumának elnökségei. A kormánypolitikusok viszont úgy nyilatkoztak, hogy a két kérdés nem függ össze, és az európai integráció olyan lényeges feladat, hogy ennek a folyamatát nem lehet más érdekekre hivatkozva akadályozni. Brüszszeli információink szerint fontos lenne a kuratórium kérdését Magyarországnak mielőbb rendezni, hiszen ezáltal nem veszítene pozíciójából a kormány, viszont megoldanának egy súlyos belpolitikai és integrációs válságot. A kuratórium ügyét ugyanis nemcsak az ellenzék kifogásolja, hanem a brüsszeli országjelentésben is kritizálták. A napokban járt Budapesten Aidan White, a Nemzetközi Újságíró-szövetség főtitkára, aki szerint helytelen, hogy a parlamenti patthelyzet megbénítja a közszolgálati médiumokat. Amennyiben az ellenzék márciusban valóban nem szavazza meg a törvénymódosítást, úgy Magyarország nem tudja a svéd elnökség ideje alatt – a vállalt időben – lezárni ezt a fejezetet. Ez nem túl szerencsés azért sem, mert ez a fejezet immár két éve vár a lezárásra és valószínűleg idén több második körös tagjelölt ország is „túl lesz rajta”.